Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám - Labancz Gyula: Fölszabadul, Csalétek, A pantomim folytatása (versek)
LABANCZ GYULA Fölszabadul... Fölszabadul egy jel és megszilárdul: vízre hajló korlát mit hátaddal foglaltál el és arcodra kövül a távol Hiába, hogy a test megszökik nézése mögül, kitárul arc-szárnya utána mint akit súlyában fürdet a szerelem, lélegzetében is elfér parányi sorsa Csalétek én inkább eltűnők árnyékomat is hagyva egy horgász víz fölé görnyedő mozdulatában képzeletem adva csaléteknek pisztráng-kedvű, cselekvésben mindig bizakodó szavaitokhoz ebben az éberen tartó kérdőjel-horgászatban kifogni azt az egy szót mely ámyéktalan, mint a víz
/