Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 4. szám - TANULMÁNY - Bárdosi János: A népi műemlékek mentési módszerei, eredményei és tanulságai Vas megyében
1 kerített ház, 1 földszintes és 1 emeletes kástu (kamra), 2 lakóház, 1 pajta, 1 istál- lós, kamrás pajta, 2 sertésól és 1 favágószín. Ügy érezzük, hogy ezzel a több épületre, műemlékegyüttesre kiterjedő helyszíni megőrzési és üzemeltetési móddal talán országosan is követendő példát mutathatunk. Az együttes legértékesebb épülete az emeletes kástu és a kerített ház, mivel hazánkban eredetiben ma már csak itt láthatók. Az előbbi kamra funkciójú, melynek emeleti részén élelmiszert, a földszintjén gabonát tároltak. A kerített háztípust a szarvasmarha-kivitel következtében megerősödött állattenyésztő gazdálkodás alakította ki. A három vagy négy oldalról körülépített, zártudvarú ház, a félszilajon tartott állatok számára jó védelmet biztosított télen, a tolvajok és farkasok ellen. Az istállóban a szarvasmarhák egy tizede sem fért el, ezért az udvar nagy trágyadombján szorultak össze, s ott teleltek a szabad ég alatt. Ez a házforma az őrségi közösségekben még a múlt század első felében is nagyon gyakori volt. A műemlékegyüttes többi épülete már a későbbi történeti és gazdasági változások emlékét őrzi. Az itteni helyreállítási munkálatokat az Országos Műemléki Felügyelőség végeztette. A még esedékes kisebb javítások megtörténte és az épületek egyes helyiségeinek berendezése után, ez év tavaszától már sor kerülhetett a megvásárolt pityerszeri rész szabadtéri néprajzi múzeumként történő rendszeres üzemeltetésére. Gondoltunk a múzeumi kezelésű műemlékegyüttes továbbfejlesztésére, bővítésére is oly módon, hogy — a múlt század közepének megfelelő települési és építészeti állapotot rekonstruálva — a már lebontott lakóházak és gazdasági épületek helyére Szalafő más szereiből telepítenénk át azokat a 150—200 éves épületeket, melyek a mostani helyükön veszélyeztetettek. Ilyen módon a műemlékegyüttes szomszédságában 3—4 lakóház elhelyezésére kerülhetne sor, gazdasági épületeivel együtt, miáltal a Pityerszer még teljesebb képet mutathatna az itt élő parasztság két évszázados építészeti kultúrájáról, fejlődéséről, változásáról, amit a látogatók egy helyen tanulmányozhatnának. A Vas megyei településformák közül talán az Őrségre oly jellemző szeres település érdemli a legnagyobb figyelmet. A szerek a nyugati országhatár védelmére letelepített őrállók, eredeti irtványokon kialakított első telephelyeiből fejlődtek ki, melyek egy falun belül néha kilométerekre fekszenek egymástól, a vízjárta völgyekből kiemelkedő dombok tetején. Az őrségi települések többsége 2—3—4 szerből áll, Szalafő 7, Őriszentpéter pedig 8 szeren épült ki. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szeres települések zömében utcásodási folyamat indult meg, ami nemcsak a falukép átalakulását, a településszerkezet törvényszerű megváltozását, hanem előbb-utóbb a szeres településforma végleges eltűnését is maga után vonhatja. Éppen ezért az érdekelt hatóságok, tudományos intézmények és szakemberek közös összefogással próbálnak mindent elkövetni annak érdekében, hogy hazánkban ez az évezredes múltat tükröző településforma legalább egy őrségi községben fennmaradjon az utókor számára. Erre a célra Szalafő lenne a legalkalmasabb, mivel a község szeres településszerkezetét az utcásodás még alig érintette, nem befolyásolta a szerek összképét az országos átlagnál kisebb mértékben lebontott lakó- és gazdasági épületek hiánya, és az újonnan felépített néhány ún. kockaház megléte sem olyan szembetűnő és zavaró módon, mint a zárt utcasorokban. A festői témaként is kínálkozó szerek fennmaradását, alakulását, továbbfejlődését az alábbi módon képzeljük el: 1. Hatósági intézkedésekkel ne befolyásolják a telkek, porták kialakítását, az új lakó- és melléképületek elhelyezését. 2. A házakat és egyéb épületeket a tulajdonosok úgy tájolhassák, úgy helyezhessék el a portán, ahogy azt igényük szerint óhajtják. 3. Ne kényszerítsék őket szabályos négyzet vagy téglalap alakú telkek kialakítására és a lakóházak útmenti elhelyezésére. Élhessenek az évszázados gyakorlatok alapján kialakult épületelrendezési módszerrel, még akkor is, ha a mai követelményeknek megfelelő, több szobás összkomfortos lakásra van igényük. Röviden és leegyszerűsítve, a hatósági és mérnöki beavatkozásra nem az épületek elrendezésénél 357
