Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám - TANULMÁNY - Bárdosi János: A népi műemlékek mentési módszerei, eredményei és tanulságai Vas megyében

Kétségtelen, hogy a „nagy” építészet környékbeli alkotásai (templomok, kastélyok, stb.) részformáikkal, díszítőmoitívurnaikkal, hatottak az évszázados hagyományokon alapuló népi építészetre, de az átvett részfionmák, motívumok az adott közösség ízlésének megfelelően egyszerűsödtek, naivan átfogalmazódtak, miáltal szinte teljesen parasztivá váltak.

A „nagy” építészet korban megkésett sugallatain kívül természetesen kimutathatók a szomszédos tájegységek, betelepített nemzetiségek paraszt építészetének hatásai, sőt a nagyobb jártasságra szert tett parasztácsok, „építőmesterek” kisebb-na- gyobb újításai is, a kollektív, összesegítési alapon (kalákában) végzett építőmunka ellenére, amely mindig az adott közösség hagyományos szakértelmét, építőgyakorlatát adta, ill. képviselte.

Tulajdonképpen a hagyományostól nem nagyon eltérő módosítások, finomítások, praktikus újítások, díszítések, anyag- és szerkezetben, alaprajzi változtatások eredményezik a népi építészet fejlődését, amely a feudalizmus idején még rendkívül lassú folyamat, csak a kapitalizmusban gyorsul fel, a parasztság differenciálódása, több rétegre tagolódása idején. Ebben a korban ui. a módosabb paraszti réteg már a házának nagyságával, alaprajzi elrendezésével, formájával, díszítésével, berendezésével is kifejezésre juttatta gazdagabb, rangosabb voltát.

A kapitalizmusban tehát már változott, alakult a falvak arculata, egyrészt a polgári fejlődés lecsapódása, másrészt a paraszti alkotóképesség modernizáló hatására, miáltal színesebbé, gazdi gabbá vált az egyes települések — és egyúttal megyénk — építészeti képe.

Ilyen népi építészeti örökségünk maradt a felszabadulás utáni időszakra, a mezőgazdaság szocialista átalakulásának idejére, mikor a közös gazdálkodás, villamosítás, tagosítás, gépesítés stb. eredményeként, gyökeresen megváltozott parasztságunk életformája, s ezzel együtt módosult, fejlődött gondolkodásmódja, igénye és ízlése is. A forradalmi változás hatásaként parasztságunk egyre következetesebben és anyagi erejéhez mérten egyre gyorsabban bontotta le, vagy alakította át a megváltozott igényeivel mérve korszerűtlennek, elavultnak, egészségtelennek, tűzveszélyesnek stb. tartott lakó- és gazdasági épületeit, minek következtében a vasi népi építészet kiemelkedő értékű alkotásai is sokszor áldozatul estek. Mindez korunkban természetes folyamat, de mégsem nézhettük közömbösen, miképp fogy, pusztul paraszti építészetünk gazdag állománya megyénkben, ezért vált égetően szükségessé védelmük elvi, majd gyakorlati módszereinek kidolgozása. Ahogyan a műemléki védelemben részesített templomaink, kastélyaink, városi lakóházaink vallanak az egyes korok és osztályok ízléséről, életformájáról, ugyanígy a régi falusi épületeink is bizonyságtevői, dokumentáló! parasztságunk egykori életmódjának, gazdálkodásának, ház- és lakáskultúrájának, ezért védelmük és fenntartásuk feltétlenül indokolt. Eltűnésükkel nemcsak kultúránk szegényedne, de unokáink a falu fejlődését sem tudnák mihez viszonyítani.

A műemlékek egyik csoportját képező — a köztudatban már mélyebben gyökerező, építészeti stílusokat hűen tükröző és megőrző — épületek, a kastélyok, középületek, városi lakóházak stb. időtállóbb anyagból épültek, éppen ezért megfelelő helyreállítással, karbantartással biztonságosan megőrizhetők, fenntarthatok, sőt valamilyen hasznos célra eredeti helyükön korunkban is felhasználhatók. Sajnos nem így állunk az 1950-es évektől már fokozatosan számhavett és az 1980-as évek elejétől nyilvántartott népi műemlékekkel, melyek építőanyaga kevésbé időtálló, s ezért az előbbieknél jóval nagyobb gondozást, gyakoribb javítást, karbantartást, folyamatos tűz- és állagvédelmet igényelnek. Méretük, alaprajzi elrendezésük, kezdetleges tüzelőberendezésük, korszerűtlen belső megvilágításuk, esetenként egészségtelen voltuk miatt, a mai igényeknek megfelelő célra — az 1900-as éveknél korábbi paraszti lakóházaink — alig-alig használhatók fel. Amíg pl. egy barokk polgárházból korszerű lakás képezhető ki anélkül, hogy a műemléki elveket különösebben megsértenénk, addig ez a népi épületeknél nehezen kivitelezhető megnyugtató módon.

Az elhagyott, lakatlan, vagy a védelem ellenére is bontásra, átalakításra ítélt paraszti épületeink, hosszú távon, biztonságosan, és a népi életmódot, lakáskultúrát hí354