Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 4. szám - Bakucz József: A törvény fája (Vers)
körmök gyengéd gyöngyháza hold az éjszakában fürdő zsuzsánna tanult de elfelejtett létezni ó elvétlenedett gerincesek testvéreim húgaim beszédes gyönyörű kövek ideák alakulatok megszólal a szobrok 1 a b i a-ja sorsunk hová tengődünk intelligens árnyainkkal a szemfenék miért ilyen bonyolult III a szó miért ilyen meddő üres az álom miért ilyen titokzatos soha-el-nem-érhető miért ily fekete a csontház belseje akár a gyomor csöndje ó kérődző jövendő akár mint Orfeusz az alvilágban mit hajszolunk dicső gerincesek milyen volt Eurydikét ezen a hangtalan síkon sík lapályon írt szavak közt papírlapon hová menetelnek a kultúrák szótárak versek vallásai vérző kihegyezett dárdával az okoskodások miért a lebomló kémiák átalakulások mutációk hirtelen megjelenik a bika az oroszlán visszájára forduló vadászat és megjelenik a csillagzó paták rohanás-országa és szarvak-dicsősége a tekintet kificamodása elvadult folyosón IV ó szavak fonákján csüggő távolodó meg-megtorpanó örökös pakfonfényzuhatagban előkelő motor dívája seregek asszonya sistergő városok zenéje jönnek-mennek a nyugdíjas múlt számadásaival a terrakotta ég alatt muzulmán titkaid 300
