Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 3. szám - TANULMÁNY - Kissné Nagypál Judit: Műemlékvédelmünk eredményei és gondjai Sopronban
Nem kívánjuk bírálni az ország egésze számára nyilván helyes pénzügyi rendelkezéseket, de egy fejlesztési gondokkal küzdő, s az országos átlagnál nehezebb körülmények között levő város esetében — legalábbis átmenetileg — kivételes utakat kellene találni. Miért ne lehetne a különböző — szállodai, éttermi stb. — bevételek százalékából kifejezetten a városmag fejlesztési céljait szolgáló alapot létesíteni? Lengyel barátaink egy-egy műemléki gondjuk megoldásához társadalmi segítséget is kérnek, — kapnak. Pénzt gyűjtenek csekk-befizetés útján, de közterületen elhelyezett perselyekben is. Ezt sem éreznénk szégyennek. Anyagiakkal már csak részben magyarázható, s nehezen érthető a friss, vállalkozó szellem teljes hiánya. A városmagban mintegy 15—20 kis üzlet alakítható ki a legkülönbözőbb funkcióval. Ezek nemcsak az idegenforgalmat, hanem a városmagban élők hétköznapjait is szolgálnák. Zöldséges, virágárus, illatszertár, cipész, trafik, újságos, régiségkereskedő, antikvárium, könyvesbolt, speciális készítményű pl. pala- csinta-rétesüzlet, tejszínhabos kávét, kakaót, teát, friss süteményeket felszolgáló cukrászda, kávéház, jó hangulatú söröző, kulturált étterem, mind nélkülözhetetlen, s vajon miért hiányzik jóformán teljesen a városmagból? Mennyivel élőbbé válna a Patikamúzeum is, ha győri testvéréhez hasonlóan kész gyógyszereket is árulna! Egyedül a borozók virágzanak. Közülük a Caesar pince tartja a nívót. A Gyógy- gödör jellegében már inkább ún. „talponálló” — ilyen is kell — s jó üzleti szellemben, példamutató kedvességgel, udvariassággal vendégeli a már nem is mindig talpon álló látogatóit. Máshol is szóvá tettük már, hogy ki tudja — és épp a KÖJÁL, előírásokra hivatkozva — elfogadhatóan indokolni a tisztaságáról, kiváló süteményeiről híres Kolostor utcai kis maszek cukrászda becsukását, amikor a tőle alig pár méterre létező Gambrinus étterem még működhet, melynél az udvarias, családias kiszolgálás sem feledteti korszerűtlen, elhanyagolt állapotát. Ki hiszi el, hogy a — már csak kis alapterülete miatt is egy, legfeljebb két alkalmazottal dolgozó „Torkos” nevű laci- pecsenyesütő ráfizetéses vállalkozás volt és ezért kellett bezárni? Valóban nem lehetne találni az állami kereskedelemben, vendéglátó-berkekben, termelőszövetkezeteknél, gebines vállalkozók között megfelelő partnert, aki érti és érzi, hogy miről van szó, vállalja a kulturált üzletvezetést, mert felismeri a vállalkozás szépségét és üzleti lehetőségeit? Nyilvánvaló, hogy üzlet, étterem, cukrászda stb. racionális, korszerű kialakítása csakis az épület-helyreállítással egyidőben képzelhető el. Ha a város rendelkezne olyan — visszatérülő — alaptőkével, mellyel megelőlegezi az üzletek kialakításának költségeit, azok elkészülte után feltételekhez kötött pályázat útján válogathatná meg kereskedelmi partnereit. Hasonlóan volna megoldható a város tulajdonát képező, s a jövőben nem lakóházként felhasználandó műemlékek helyreállítása is. Ez esetben a város tényleges szükségleteit szolgáló kialakítás után (mint pl. az annyira nélkülözött igényes vendégház), adná el, vagy adná bérbe a műemléket. Így biztosított volna a helyes fel- használás, s egyben a jó gazda. — A leromlott állapotú épület ugyanis elriasztja a „laikus szemű” beruházó jelentkezését. Megijed, s inkább eláll a beruházástól. Az ívelő szűk utcákból előbukkanó járművek balesetveszélyesek. A békés néze- lődők egy-egy nagy sebességű váratlanul felzúgó motorbicikli, autó jöttén ijedten rebbennek szét. Nincs rá magyarázat, hogy miért húzódik évek óta — s megállapodásunk ellenére! — a városmag gyalogvárossá nyilvánítása. Gazdátlanok a városfalhoz kapcsolódó közterületek. Idegenforgalmi attrakció helyett gyakran egy rendetlen gazda gondozatlan udvarára emlékeztetnek. Nincs „keret” a gyep kaszálására, öntözésére, virágok ültetésére, szemét összetakarítására? Ez már nehezen hihető! Piszkosak, szemetesek az utcák. A közönség megnevelésének legjobb eszköze a folyamatos tisztántartás, s az itt élők példamutató magatartása. Nem megnyugtató a már helyreállított műemlékek karbantartása. A jó műszaki állapot fenntartása az Ingatlankezelő Vállalat feladatába sorolandó. De a szemetes, 261
