Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 3. szám - TANULMÁNY - Entz Géza: Építészettörténeti kérdések Sopronban

Ugyancsak a XIV. század vége felé kerül sor a Szt. György kápolna építésére is. Ennek XVII. századi homlokzata helyreállításakor váltak láthatókká azok az orom- zatdomborművek, amelyek pillanatnyilag egyedüli eredeti helyükön levő, effajta gótikus alkotások az 1400 körüli időkből.

Az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán világosan kirajzolódott a soproni városi lakóházak építészeti fejlődése. A XIII—XIV. században eredetileg csak a telkek fele volt beépítve, s a házak oromzattal néztek az utca felé. A földszinten helyezkedett el a présház amely a soproni polgárság szőlőművelését tanúsítja. Csúcsíves bejáratát csúcsíves vagy hosszú négyszög alakú ablakpár fogja közre. Egyik legszebb példát a Kolostor u. 5. sz. ház nyújtja. A Hátsókapu utca 2-ben (Cézár-ház) a többszintes pince is épségben megmaradt. A XIV. században az utcai homlokzat emeletén vagy az oldalhomlokzaton számos esetben kapcsolt ablakok világítják meg a lakórész legreprezentatívebb helyiségét (Pozsonyi út 3. sz.; Templom u. 9. sz.). A XIV. század második felében, amikor a telek másik része is beépítésre kerül, megjelennek a kapualjak és bennük az először Budáról ismeretes ülőfülkék. E változatosan kiképzett építészeti díszítés csak a belváros rekonstrukciója során végzett kutatások által vált ismeretessé, és száma ma már a húszat is megközelíti. A középkori piacteret (Beloiannisz tér) emeletes patrícius házak vették körül, közülük a Fabricius ház belső szárnyának második emeleti nagytermét finom kőrácsos gótikus ablakok világítják meg. Az udvar felé eső ablakok mérműveinek jellegzetes három balhólyag motívumból álló kőrácsa teljesen hasonló formával bukkan fel a pozsonyi Szt. Katalin kápolna szentélyében és több erdélyi templomban (Nagyszeben, Almakerék). Nagyon valószínű, hogy a pozsbnyi belváros polgárházai is közeli rokonságban állnak Sopronnal. Az eddig végzett ottani kutatások nyomán Pozsonyban is előkerülnek az ülő- fülke sorok és olyan ablakmegoldások, amelyek szoros kapcsolatot árulnak el Sopronnal és Budával. — A XIX—XV. század fordulóján a soproni lakóházak földszinti boltozatos helyiségeiben olyan hosszú, trapéz végződésű bordák találhatók, amelyek ugyanez időben több erdélyi plébániatemplom szentélyboltozatát is jellemzik (SzászKAPCSOLT ABLAKRÉSZLET A SZENT GYÖRGY U. 3. SZ. HOMLOKZATÁRÓL