Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Kuntár Lajos: Pável Ágoston diákévei
.frank János Hommage Kőszegen A kőszegi Zwinger enteriőrje, csupasz terméskő falai eszményi környezetet, tökéletes hátteret adnak a textilműveknek, szinte jobban illik a kárpit mű ide, mint a galériák, múzeumok termeibe. A textil itt — ha csak képletesen ás — mintegy visszanyerte azt laz ősi funkcióját, hogy megvédje az embert az időjárás viszontagságaitól. Németh Éva szőnyegei a szó szoros értelmében töltötték be ezt a szerepet, ám Szenes Zsuzsa markáns plasztikájú, harsány színhangu- latú objektumai és Sziilvitzky Margit tüntetőén, világos konstrukciói is mind, nemcsak, hogy megélitek a kő-riusztáka monotoniája mellett, hanem a helyiségnek és a textilnek éppen ez a színben, fajsiúlyban való gyökeres ellentéte adótt igazi életet a kiállításnak. Németh Éva, Szenes Zsuzsa, és Szilviftzky Margit — az 1974-es — szombat- helyi III. Fal- és Tértextil Biennálé díjnyertesei voltak: a szombathelyi Savaria Múzeum elegáns, friss hagyománya, hogy az előző biennálé prominenseinek műveiből külön-külön monografikus kiállítást rendez 'hommage-ként. NÉMETH ÉVA terrénuma a szőnyeg. Egyedi, és gyártásra szánt műveiben egy elfelejtett modern hagyomány felélesztését érzem: s Kozma Lajosét. Nemkülönben mintha egy olyan sej telmes-romaintifkus felfogásnak is rokona volna a Németh-féle fogalmazás, melyet Gross Arnold és E. T. A. Hoffmann neveihez szoktunk kapcsolni, bár lehet, hogy Németh Éva minderre sohasem gondolt. Szőnyegeiben egy sokszorosan áttételes folklór, s a szövés struktúráját nemhogy tagadó, hanem ezt hangsúlyozó magatartás ötvöződik. Különös értéke ezeknek a műveknek, hogy a beszűrődött tradíciók,, hatások mind távol állnak a textiltől, a szőnyegtől, s most, hogy idegen helyre — vagyis a szövésbe — illesztette őket Németh Éva, további bravúros fejlesztésre teremtett magának alkalmat, utat a legsajátosabb formanyelvéhez. Kollekciójia mégis kilóg a szombathelyi és a kőszegi együttesből. Nemcsak azért, mert a művésznek idén inem sikerült elérnie díjnyertes művének, a Szigetnek kvalitásait — ez még nem volna baj —, hanem mert erre a kiállítási részlegre bizonyos általános fáradtság nyomta rá a bélyegét: ez a bemutató semmi újat nem hozott. Itt Semmi katärtiikus. A Németh Éva kollekció nem volt ősibemutató, hanem egy százas széria egyik, becsületes, köznapi előadása. Igaz, valamennyi szőnyeg szép, tehetséges munka, sőt egy iparművészeti bolt kirakatában bármelyik diarab sztár volna. Talán csak az okozta a törést, hogy Kőszegen nem a megfelelő versenyszámban, nem a saját súlycsoportjukban indultak ezek a szőnyeg-művek. SZENES ZSUZSA a sík, hímzett falikárpit mestere, úgy készült Kőszegre, hogy csaknem teljes egészében térbeli textilt állítson ki. A kiállított művek címe, leírása: Csomagterve: Asztalra tett vászanaacskók együttese. Bennük bab, rizs, kávé, 542
