Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - DOKUMENTUM - Kiss Tamás: Egy készülődő nemzedék Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula leveleiből
WEÖRES SÁNDOR LEVELEI KISS TAMÁSHOZ Debrecen Kollégium Kedves Barátom, nagy örömmel vettem soraidat. Lapodat a pécsi egyetemről késve küldték utánam ide a kis vasmegyei sárfészekbe, ahol ezidőszerint élek, így önhibámon kívül késve válaszolok. Hálásan köszönöm a Tiszántúli Figyelőt. Tóth Árpád tanulmányod nagyon tetszett, de újságod különben is majdnem kizárólag elsőrangú írásokat tartalmaz. Mennyire más egyetemi élet lehet ott Nálatök a „keresztyén” városban, mint a „keresztény” Pécsett! A pécsi egyetemisták bizony nem irodalommal és irodalmi színvonalú folyóirat kiadásával foglalkoznak. Lapjuk, a „Hajnal” nótaszövegeket és kis pletykákat tartalmaz. Végül köszönöm azt is, hogy kíváncsi vagy a könyvemre. Én is a Tiedre, így azt ajánlanám, hogy vásárlás helyett cseréljünk. Verseskötetemet levelemmel egyidejűleg küldöm, pénzt nem várok érte; ellenben várom, annál türelmetlenebbül, a Te versgyűjteményedet. Hát, hogy én ki volnék? Kérlek szépen: huszonegyéves falusi fiú vagyok, egy évet egyetemistáskodtam, de erre a mostani félévre nem iratkoztam be. A jövő félévben valószínűleg folytatom a jogot. Addig címem a mostani. Huszonegy évemből legalább tizenötöt itt Csöngén magánközépiskoláskodtam, betegeskedtem, verseltem és unatkoztam keresztül: ez az egész élettörténetem. Kedves Tőled drága ismeretlen ismerősöm, hogy fölkerestél soraiddal. Kötetedet várja, sok sikert kíván és szeretettel ölel barátod Weöres Sanyi. Csönge, 1934. nov. 3. (Feladó): Weöres Sándor, Csönge, Vas megye 4. (Levél) Ngs. Kiss Tamás Debrecen Kollégium Kedves komám és protektorom, köszönöm két leveledet. Hidd el nagyon örültem mindkettőnek és hogy késve válaszolok, annak egyetlen dka, hogy amikor a kórházat otthagytam, két nap múlva futnom kellett Pestre a díj1 átvételére; Pesten naponta 5—6 helyre kellett mennem, annyi különféle elintéznivalóm volt ott; hazautaztam és különféle okok miatt onnan is lógnom kellett, úgy hogy most rokontól—rokonig utazgatok, hontalanul. Nomád életet élek. Ezt a levelet Szombathelyen írom megint. Nem maradok itt sokáig; leveledet Csöngére kérem, majd onnan utánam küldik, ha egyszer valahol huzamosabb időre megtelepszem. 47 (Levél) Nagyságos Kiss Tamás