Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Kuntár Lajos: Pável Ágoston diákévei

kapcsolódása az ország gazdasági vérkeringésébe (s nem utolsósorban a járás főszolgabírá jából lett pénzügyminiszter, majd miniszterelnök, Széli Kálmán (hat­hatós támogatása) 1894-ben állami dohánygyárhoz, a további években pedig óra-, kasza- és selyemszövőgyárhoz juttatta a várost. A több száz munkást foglalkoz­tató gyárai, fellendült kisipara és kereskedelme révén Szentgotthárd ékkor ter­jesztette vonzási körét a Rábamenti községeken túl a szomszédos németújvári és muraszombati járás falvainak nagyobb részére. A század végére kialakult von­zásának erővonalai jól kivehetők az 1870-től 1900-ig 938-ról 2062-re duzzadt la­kosság foglalkozási és nyelvi megoszlásából. A megteremtődött munkásosztály, a megerősödött polgári réteg és a jelentősen megnövekedett német és szlovén anyanyelvűek új viszonyokat teremtettek és merőben befolyásolták a városka életét, további fejlődését. Szentgotthárd vonzása kulturális téren is megnövekedtett.' Különösen erős­sé vált ialgimnáziumánaik megnyitásával. Az 1891-ben kezdeményezett s két év múlva engedélyezett középiskola a délnyugati határvidék művelődési és társa­dalmi felemelésének feltételét volt hivatva biztosítani. Az 1893/94. tanévben 81 tanuló kezdte meg tanulmányait az ideiglenes elhelyezésű intézetben. A szülők foglalkozása — a nyomtatott Értesítőben olvasható felsorolásban — beszédes: önálló őstermelő: 15, lalkalmazott 'őstermelő: 1, önálló iparos: 29, önálló keres­kedő: 7, köztisztviselő: 6, más értelmiségi: 8, személyes szolgálatot tevő: 3, ma­gánzó: 2. A tanulók anyanyelvi megoszlása is érdemes az említésre: magyar: 29, német: 25, vend: 7. A Pozsonyból áthelyezett s az igazgatói teendőkkel megbízott dr. Tóth Sán­dor tanár nevéhez fűződik az iskola megszervezése, működésének elindítása. Az első évben három, a négy osztályra felfejlődésekor hét rendes és a három feleke­zet hitoktatóiból álló tantestületnek a tanításon túl egyéb problémákkal is kel­lett foglalkoznia. Már az induláskor megszervezték a szegény sorsú, jó tanulók rendszeres segélyezését. Az 1893. november 19-ón 65 alapító taggal megalakított „Segély-egyesület” pénzbeli támogatással és étkeztetéssel sok szegény gyermek tanulását segítette, biztosította. A gimnázium új, ma is használt épületének ünnepélyes átadására 1895. no­vember 17-én került sor. A városka életében jelentős eseményen Széli Kálmán cs két miniszter is megjelent. A négy osztályra fejlődésekor ,— az 1896/97. tan­évben — a 119 tanuló közül 18 őstermelő, 30 kisiparos, 14 kiskereskedő és 4 munkásszülők gyermeke volt. A mura vidéki szlovénség követeként Szentgotthárdira érkező Pável Ágoston a fentiekben vázolt viszonyok közé került tanulmányainak megkezdésekor. A merőben új környezet és emberek bizonyosan néhezítették az érzékeny lelkületű, emlékeiben a falu csendjét, meghittségét hordozó kisdiáknak la helyzetét, de tu­dásszomja, tanulási ikiedVe legyőzte az eléje meredező akadályokat: az első na­poktól kezdve szorgalmasan tanult, próbált alkalmazkodni társaihoz, környeze­téhez. Későbbi írásaiból, vallomásaiból tudjuk, hogy a szülőföld s a család távolsá­ga, a tőlük való elszakadás jelentette számára az első jelentős konfliktust. A kis- szekér, amelyen „a barna, hasas, ócska ládával” elindult Szentgotthárdra s ez­zel életének új útjaira, jelképpé vált, s egyre távolabb, messzebb, vitte „a ka- kukfüves, csízes völgyek”-től, „a glóriás öreg hegyek”-től, amelyekhez emlé­keiben mindig „zarándok áhítattal” tért vissza. Akár a rajongásig szeretett édes­anyjához, „a szent robotos”-hoz, aki mély vallásosságában még arról is elfeled­kezett, hogy iaz evangélikus apa vallása szerint anyakönyvezett Ágostont nincs 522

Next

/
Thumbnails
Contents