Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - MŰELEMZÉS - Pomogáts Béla: A magyar vidék regénye
műelemzés V POMOGÁTS BÉLA A magyar vidék regénye Németh László: Égető Eszter A felszabadulás után Németh László évéket töltött Hódmezővásárhelyein), a gimnázium óraadó tanáraként. Termékeny évek voltak ezek, számtalan pedagógiai és tudománytörténeti esszé mellett ekkor fejezite be korábban kezdett regényét, az Iszonyt, s ekkor írta három történelmi dlrámáját, a Széchenyit, a Húsz Jánost és iaz Eklézsia megkövetést. Valamennyi művének személyes értelme volt, egy korszak lezárása s egy új korszakban való tájékozódás, (helykeresés öltött bennük alakot. Mint ahogy az 1948 nyarán kezdett és 1949 tavaszán befejezett Égető Eszterben, is. Németh regényei köziül talán ennek a sorsa volt a legnehezebb. Illyés Gyula folyóiratában, a Válaszban jelent meg néhány fejezete, kiadása azonban hosszú évekre elmaradt, s midőn 1956 tavaszán erre sor került, a kézinát egy részét csak nehezen lehetett helyreállítani. Németh Lászlóban a hódmezővásárhelyi tapasztalatok ébresztettek igényt az iránt, hogy megírja a magyar vidéki élet regényét. Negyven év című pályatörténeti összefoglalásában számol be a regény keletkezésének folyamatáról. Régi vásárhelyi újságokban böngészve s a neki szállást adó idős asszony történeteit hallgatva alakította ki cselekményét és hőseit. Közöttük a főhős: Eszter alakját, akinek sorsában három nemzedék életét és tapasztalatát sűrítette, s akit résziben magáról a háziasszonyról mintázott. Égető Eszter egyike a magyar irodalom klasszikus és emlékezetes nőalakjainak: „Sok van benne, de hogy mi: emlék, érzés, szenvedés, önfegyelem, nem tudta megmondani” — Eszter látja így magát életének délén egy tétova önismeret tükrében. Vallójában Németh László valamennyi regényhőse ilyen: valami szomorú nagyság határozza meg emberi alkatukat. Mindnyájan a nehezebb utat választják, emelt fővel utasítják él a megalkuvás lehetőségét, képtelenek alkalmazkodni a köznapok és a tucatemberek világához. Sorsuk éppen ezért tragikus terhet hordoz: igényességük szembe állítja őket környezetükkel, szigorú erkölcsiük magányosságra ítéld őket, jó szándékaik, terveik sorra megtörnek a többiek önzésén és ostobaságán. Boda Zoltán, az Emberi színjáték hőse, Kurátor Zsófi a Gyász és Kárász Nelli, az Iszony hősnői egyazon sorsot példáznak: tehetségük Vagy jellemük képtelen alkalmazkodni a környezet alantasabb világá507
