Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - Rózsa Béla: Savarius - nem Babits

Az ifjú jogász rendkívül megnyerő külsejű, életvidám fiatalember voflit, a társasági élet kedvence és központja. Eljárt a Kispiityer vendéglőbe is, ahol a KuL- túregyesület Irodalmi Szakosztálya konzervatív vezetőségével elégedetlen, „rebellis” fiatalok; — írók, költőik, újságírók — rendezték baráttá összej öveteleóket. Alakja felbukkan Bárdos! Németh János Utak és útitársak című kötetében is: „Hoffmann Imre a társaságnak nem volt tagja, de baráti körünkhöz tartozott: egy »pornográf« verseskötetével vált ismertté írói körökben. Ügyvéd volt, szobájában Berzsenyi kéziiratai voltak bekeretezve.”11

Mivel a Berzsenyi-emlékeknek nyoma veszett (a kortársak szerint szerződések voltak), időzzünk egy pillanatig Hoffmann Imre és Kultúregyesület Irodalmi Szakosztálya (1932-től Faludi Ferenc Társaság) viszonyánál. Jegyzőkönyvi értesülésünk van arról, hogy Albert István .hírlapíró indítványozta az ő (tagként való felvételét, dé ezt a dr. Székely László apát által vezetett tisztikar — éppen pornográf könyvére valió hivatkozással — megütközéssel visszautasította.12

Kötetének nyomdahelyekénit több adatközlőm Sopront jelölte meg. E feltevést alátámasztani látszott az, hogy a (könyv hat -beragasztott grafikája Ágoston Ernő (1889—1957) soproni festőművész munkája. Megítélésünk szerint a szép, sárgás árnyalatú papírra nyomott versgyűjtemény címlapja, keretrajza, nyitó és záró díszei Ss tőle származnak. Miivel Ágoston Ernő 1919-es falragaszát a sOp- moni Röttig-Romwaiter nyomda sokszorosította, az általunk használt Hoffmann kötet pedig Thier László soproni helytörténeti gyűjtő hagyatékából származik, aki az 1930-os években e nyomdának volt a meinet korrektora, úgy véltük, hogy itt nyomhatták A bujaság himnuszait (is.13 E (hipotézisünket a cég 1929«es Betü- mintakönyve alapján nem tudtuk igazolni.

A kortársak pert is emlegettek. A Vas megyei Bíróság kiiselej tezett aktatömegéből előkerült másodfokú ítélet meglepetéssel szolgált: nem a mű „szeméremsértő” jellége miatt marasztalta el a szerzőt, hanem a soproni Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalattal szemben fennálló 495 pengő adóssága ügyében hozott döntést. Bizonyosra vehetjük, hogy a per tárgyát képező tartozás azonos A bujaság himnuszai nyomdaiköltségével. A számla rendezésének eHmiuülasztáisát magyarázza a tény, amit Hoffmann Ignác 1927-es pénzügyi nehézségeiről már említettünk.14

Dir. Hoffmann Imre 1933. augusztus 20-án hunyt el. A Gerő Manó kiadásában Szombathelyen megjelenő, Nyugatmagyarország című lap 1933. augusztus 28-án megjelenő számának 4. oldalán olvashatjuk Hoffmann Imre egy Savarűius- ként jegyzett költeményét és rövid nekrológját.

Az álnév és a koholt nyomdahely titka tehát megoldódott. A bibliográfusa tévedésre viszont inkább csak mentséget találhatunk, magyarázatot nem. Babits mindig is nagyon visszafogottan, tartózkodóan közelítette meg a szerelem testi oldalát. Elég italán a Tímár Virgil fia című kisregényére avagy Benedek Maroeül megállapítására hivatkoznunk: „Babits eredeti verseiben nyoma sincs a meztelen női test éraéíki sdmoglatásáníak.”15 Hivatkozhatunk Tarcsay Izabella elemzésére is, aki Rarecbach-tesztre alapozva jelenti ki Babits személyiségéről, hogy „a tartalmi adatok szexuális tárggyal kapcsolatos gátlásra utalnak”.16 Az Erato önmagában nem lehet indok a Babits—Savarius azonosság felvetésére. Ha szerzőink belepillantottak volna a Babits rovására írott kötetbe, a mátadllagosság számos jegyét ismerhették volna fel Hoffmann Imre — Reviczky és Ady hatását, másutt pedig a szociáldemokrata költészet jegyeit viselő — verselési készségében Bizonyságul a bibliofil kiállítású kötet epilógusát idézzük:

481