Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Cs. Nagy István: Hajnal Anna: Az elefántról meg a fánkról
Három nagyszerű meséje (Pripike, Mese a bajról meg a szerencséről, Zöldpiros) megint az egyéni meseszemlélet és stílus remeklése, mindháromban a feloldódó védelem, a biztonság megtalálása az érzelmi központ. Nyelvi megoldásaira még egy jellemző példát. A következő idézetben a gyermeknyelv fordulatait, szerkesztésmódját, szóleleményeit mintegy lekottázza. így fogja naiv-suta gyermekhangra a madártani okítást: A bölömbika bóbitás nádi madár, egész nap a nád között féllábon áll, váltogatja lábát, felveszi, leteszi, nagy szórakozása ez őneki. (A bölömbika) Jankovich viszi tökélyre ezt a módszert a Szalmapapucsban. Néha meg Hajnal Anna egyszerű szövegben hökkentő szavakkal „epatirozza” a gyermeket (unglegénység, bölömcsibe, bölömbikakakas). Kár, hogy kosztolányis—devecseris típusú szójáték-versei közül nem közli a kötet az antológiából ismert Alligátort. A gyermekolvasó alakuló nyelvérzéke, nyelvi fantáziája még többet kapna Hajnal Anna nyelvművészetéből s ezzel az áttétellel: a világból. CS. NAGY ISTVÁN 384 Kiss Attila rajza