Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kardos László: Keresztény népi tradíciók és népi hitvilág a Bakonyalján

is böjtöset esznek, különben faluszerte elterjedt a kocsonyaevés is. Helyenként karácsony estéjén — a jó termés reményében — egy egész kenyeret és nagy halom búzát is tettek az asztalra. Szokás volt a karácsonyi abroszon maradt kenyér- és tésztamorzsalékot egy kis zacskóba összegyűjteni, amit aztán a gyümölcsfák tövéhez ástak be, hogy azok jó termőkké legyenek. A morzsalékelásás a fiatalok dolga volt. már napfölkelte előtt kellett elvégezniük. Néhol a gazda vacsora után szájában egy darab tésztával az istállóba ment és azt odaadta jószágjának, hogy állatai az egész esztendőben jólevők legyenek, más gazdák — rontás ellen — fokhagymával kört húztak istállóajtó ajtójukra, közepébe keresztet vontak, majd a maradék fokhagymát sóval, paprikával tetézve kenyérbélbe gyúrva teheneknek adták: ez — hitük szerint —■ megóvta a vemhes teheneket a boszorkányoktól.

A karácsonyfa-állítás szokása — városi hatásra —■ csak az első világháború óta terjedt el a falvakban.

A karácsony különben a gazdaasszony dologtiltó napja: nem volt szabad rokkához nyúlnia, sütnie, főznie. A szemetet sem söpörhette ki a házból, csak újév napján: különben kiseperte volna szerencséjét is a házból.

Karácsonykor helyenként a legények piros almával köszöntötték a lányokat. Az almát kettétörték, a nagyobbik fele a választott párt jelölte.

A karácsony-esti és a karácsonyi időjárás-megfigyelésekből — faluszerte így tartották — jósolni lehet a következő esztendei időjárásra: „fekete karácsony fehér húsvét” és fordítva, ill. ..fehér karácsony fekete pajta” és fordítva. A karácsony-éjjeli tiszta idő, jó — áldásteli — új esztendő. A karácsonyreggeli felhőtlen ég száraz nyarat, a felhős-havas égbolt esős nyarat ígér. Ha karácsony napján süt a nap, s kint az ágakon vastagon megmarad a zúzmara, az azt követő évben megtelnek a gabonások.

Ha karácsonykor vizesruha szárad a házban, veszekedés, betegség, hálál járja a következő esztendőben. Ha eltörik valami, sokminden eltörik a következő évben.

Ha az István napi (dec. 26.) szőlő zúzmarás, jó szőlőtermés lesz. István napi napsütés, hosszú tél.

János nap (dec. 27.) a mulatságnak, a vastag ételeknek és a nagy ivászat- nak a napja Bakonycsernyén is. A katolikus szőlőgazdák hordóikban szentelt bort töltenek, s maguk is isznak belőle.

Aprószentek napján (dec. 28.) szokásos „aprószenteskedésnek” a fűzfavesz- szővel való korbácsolás rítusának, csak a nyomai bukkantak fel Bakonycsernyén, rendszerint csak a gyerekek űzték. Napját inkább István napjára teszik, s gyakran a húsvéti „sibálás” szokásával keverik össze.

Szilveszter: mulatozás, vendégeskedés, családi összejövetelek alkalma. Éjfélkor: újév köszöntés. Néhol az újév pillanatában, óraütésre, asztalról, székről ugranak a padlóra, a földre. Újévre virradó éjjel jeles legénycsínynek számított levenni a lányosházak kiskapuját és elcserélni a szomszédéval. Újév reggelén a gyerekek, legények újesztenőt köszöntének. Az újévi álomnak jelentőséget tulajdonítanak. Megszegik a kenyeret, hogy egész évben bőven legyen. Babot, lencsét esznek, hogy az új esztendőben sok pénzük legyen. Az új esztendei első cselekedetek az egész évre jellemzőek, és kihatók, ilyenek: pénzt kapni, pénzt kiadni, szomorúság-vidámság, haláleset, betegség, verés stb. Az első találkozások szerencsések pl. cigánnyal vagy férfiembernél, szerencsétlenek : pl. zsidóval, nővel, pappal stb.

Az újév a kanász- és béresfogadás napja.

30