Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kádár Péter: Tartozik vagy követel?
KÁDÁR PÉTER Tartozik vagy követel? Csaknem kétszáz falugyűlést rendeztek két hónap alatt a közismerten aprófalvas megyében. A megyei tanács küldötte panaszkodik: — Már a huszadik gyűlésem lesz idén. Ez azért fárasztó. Estéről estére máshol hallgatni a siránkozást: „Ez sincs, az sincs, semmi sincs!” Minden kellene. Azonnal! — Legyint, kerek arcára kiül a szomorúság. — Hiszen mondanám én, hogy „jól van emberek, adunk mi mindent!” De a pénzügyi tervek nincsenek gumiból. * Az út gidres-gödrös, aszfaltozókat sürgetnek a kátyúk. Biztosan erről is lesz egy két szavuk a falugyűlés résztvevőinek. T-be megyünk, a Göcsej kezdetéhez. Este hétkor kezdődik a gyűlés. Az útmenti dombok, a lassan kimerülő olajkutak mélyszivattyú-himbái beleszürkülnek az alkonyatba. — Itt kezdődik az agyag birodalma — mondja V. — Oj aranya lesz ennek a vidéknek. Majdnem akkora reményt ad, mint valaha az olaj. Nincs ebben sok túlzás. 1967-ben az alig ezer lakosú T. Falut, szerepkör nélküli községként említette a megyei községfejlesztési terv. Volt azonban egy régi téglagyára, ahol kiselejtezett cukorgyári présekkel elkezdte a díszkerámia gyártását az ország egyik legismertebb kerámikus népművész családja. Kilenc év alatt nagy tervek váltak valóra. A kis üzem fejlesztésére több százmillió forintot költöttek. Az egyik olasz mérnök, aki az automata gépsorok szerelését vezette, komolyan kérdezte meg búcsúzás előtt: — Nem kaphatnék ebből az agyagból? Ha megoldanák a csomagolást nylon tasakokban, vagy bárhogy, a gépek árának egy részét azzal is fizethetnék. Csodát gyártanék otthon, ha olyan remek anyagom lenne, mint önöknek! A kerámia híressé tette a községet. A következő két évben újabb három- százmillió forintért fejlesztik a gyárat. A százmilliókból a falunak is csurran. Sok emberöltőn keresztül kínlódtak az itteniek a nehéz, kötött talajjal. Most várják jutalmukat. * A közös tanács épülete szegényes. A tanácselnök ülésüktől szabadulni vágyó csőszékeket hord össze a rögtönzött megbeszéléshez. Megbeszélés? Inkább panaszeső. Mintha a valaha szerepkör nélküli község ma is szerep nélküli lenne. Automatikával áldott gyárával együtt. Vágy a törpevízmű gömbtartálya, éppúgy mint az óvoda. Építettek orvosi rendelőt („a városban sem találja párját”), de orvos már nincs hozzá. A parányi vegyesbolt légy- telenítésével kudarcot vallottak, s a kocsma ... hát az is csak olyan. Egyetlen autóbuszjárat közlekedik a megyeszékhelyre. A vicinális vonat ötven perc alatt teszi meg a harminc kilométert. 335
