Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Békés Sándor: Egy baráber élete

szerettem volna mondani, hogy most már biztosabban tudom, mint valaha, hogy szebb lesz a holnap, mint a ma .. Furcsa ember? Rendkívüli ember? Nehéz lenne válaszolni ezekre a kérdésekre. Egyszerű, kicsit talán durva is, s lám mégis, milyen szépen fogalmaz, milyen felemelőek az érzelmei. Azon ke­vesek közül való, aki minél többet kap, annál többet akar adni. Elégedetlen önmagával. Türelmetlen, ha a műszaki fejlesztésről van szó. Kíméletlenül őszinte, ha bírálni kell. 1955 novemberében a MDP Központi Vezetősége kibővített ülést tartott. Na­pirenden: az iparfejlesztés feladatai hazánkban. Az elmúlt évek nagy, de ellent­mondásos eredményei elkerülhetetlenné teszik az őszinte, szépítés nélküli hely­zetértékelést. Takarékosabban, nagyobb hatékonysággal — korszerűbbet. Ezek a plénum legfontosabb gondolatai. Harminchárom felszólaló van — köztük mindössze két munkás. Miniszterek, központi vezetőségi tagok, tudósok után kap szót Molnár István. A 100 méteres mozgalom tapasztalatairól beszél, aggodal­mairól, hogy az átlagok még mindig nagyon alacsonyak. Az új műszaki megol­dások elterjesztése lassú, kevés az igazán korszerű gép. De talán nem is ez a leg­főbb akadály ... Nyissuk fel a tanácskozás anyagát tartalmazó könyvet. Molnár István felszólalása, 199. oldal. — Véleményem szerint kísérleteket kellene folytatni fúrókocsik bevezeté­sére, hogy lecsökkentsük a 24 óra alatti ciklusok számát. A kúpos betörés, a gépi rakodás 24 óránként 5 ciklus elvégzését teszi lehetővé. Ez fékezően hat az előreha­ladásra, mert a ciklusszám megnöveli egy-egy cikluson belül a mellékidőket; ötször kell fúráshoz készülni, ötször kell repeszteni. ötször kell füstre várni... Mindezeket a problémákat már nem egyszer elmondtam illetékes műszaki vezetőknek, sőt legutóbb Kocsis elvtársnak, a szénbányászati miniszterhelyet­tesnek is írtam levelet ezekről a kérdésekről. Jellemző, hogy még a mai napig sem kaptam rá választ... De ezeket a fent említett hiányosságokat elmondtam pártszervek előtt is, és kértem, vizsgálják felül az ügyet. Felülvizsgálták, s az abból állt, hogy egy elvtárs szombaton délelőtt 10 órakor lejött és 2 órakor el is ment... A kivizsgálás eredményéről még a mai napig sem értesítettek ... XI. LEGENDÁK A nagy teljesítmények, rendkívüli sorsok előbb-utóbb legendákat szülnek. Mol­nár Istvánról is sok mindent „tudtak” az emberek. Fent ülünk Molnár maga épí­tette, mélyen alápincézett — „mit csináljon egy nyugdíjas baráber, ha nem pin­cét?” — présházban, s miközben a gyönyörű színű vörösbort ízlelgetjük, elérke­zettnek látom az időt, hogy ezekről a legendákról beszélgessünk ... — Mindenki azt mondja: közvetlen telefonösszeköttetése volt Rákosi Má­tyással ... A főtitkár állítólag gyakran hívta fel személyesen a bányában.. . — Ugyan! — Nem hívta, vagy telefon se volt. . .? — Nem, hogy Rákosi Mátyással nem volt összeköttetésem, de sokszor még a bányamesteri irodával is csak úgy tudtam beszélni, hogy visszagyalogoltam a váj végtől 1—2 kilométert. — Azt is mondják: a főtitkár személyesen látogatta meg a bányában. 327

Next

/
Thumbnails
Contents