Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 4. szám - Lázár Tibor: Fogaink éjjeli fénye (vers) - Lázár Tibor: Mindennapi Kőműves Kelemenek (vers)
LÁZÁR TIBOR Fogaink éjjeli fénye Süllyedő hajó-nap fellángol utolszor bokrok kabinablakából sötét szivárog ellepi bokánk, derekunk, szánk mentőcsónakjait, vízreereszteni nem lehet őket, óceán-sírás, szépfiú-delfinek kényes futása, célszalag-nélküli győzelem, jön már arcrándulás-hullám hallgatnak létezésünk fájó eresztékei baljós vitorlafordulás megannyi vízbefúlt kísérlet, csak szó, tétjeink önkiszolgáló tétnélkülisége beveri szánkat, s fogaink éjjeli fénye egymásra világít. Mindennapi Kőműves Kelemenek Létezésem csontfalát Mindennapok Kőműves Kelemenjei rakják serpenyőjük koponyámba kalapácsuk izmaim vasába téved kereslek önvesztő reménnyel felejtem a falba épített messzeséget illesztem szavaid köveit szépen süttetem magam nap-reményen utolsó pallómat dobom át hozzád mások meglopják - csalják a hosszát leomlik a fal csillagfényen jajaid villannak tű-fehéren át hozzád sohasem érek nappal építem éjjel lerontják ma elviszik holnap nem hozzák oroszlánfogú feleségem 306
