Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 3. szám - SZÍNHÁZ - M. Csapó Piroska - Volly István: Koroncó zeneélete

A RÉGI ÉS ÜJ STÍLUSÚ NÉPDALOK A szokásokhoz, történeti emlékekhez nem kötött népdalok jelentik a minden­napi zeneéletet. Bartók osztotta fel ezeket régi és új stílüsúákra, a dallamvona­luk szerint. Ereszkedő vonalú dallamot alig néhányat sikerült találni eredetit, azt is csak az idősebbeík ismerik, a fiatalok már szövegét is alig értik: Olsvai Imre: Dunántúli 110 pávadallamát dúdolgattuk a pávakör 30-78 éves tagjainak, kérve, hogy folytassák amelyiket régtől isememek. E rákérdezéssel további 15 régi stílusú dallamra emlékeztek: Dunaparton van egy malom, Kis pejlovam első lábán sárga patkószeg de fényes, Megrakják a tüzet, Hüccs ki disznó a berekbül, Cinegemadár, Én édes szép pintes üvegem (ma másik dalla­mát fújják inkább!), Megöltek egy legényt, Haj, haj, haj, letörött a gally, Túlsó soron esik az eső, Kiesi még a mi lányunk, Nem vagyok én senkinek se adósa, Feleségem olyan tiszta, Koroncói bírónak van két sárga csikója. Csőri kanász, mit főztél... További 16 régi stílusú dallamról pedig vallották, hogy a rádióból és az unokáik énekeskönyvéből tanulták az utóbbi évtizedekben: Hej, Dunáról fúj a szél (Egy falu, egy nóta szignálja volt 1949-től másfél évtizedig), Béreslegény, Ö mely sok hal, A Vidróczki, Repülj páva, Aki dudás akar lenni, Fekete föld termi a jó búzát... Ezeket ismerik, de végigdalolni csak a leckefelmondás szintjén, hibákkal tudják, akárcsak az iskolások. Az új stílusú dallamokról már az 1920-as években megállapította Bartók, majd Kodály és Vargyas is, hogy gyorsan mozognak az egész magyarlakta tájakon és így mindenütt ugyanazok ismerősek. Csalóka ábránd, hogy valaha is minden falu pávaköre a ,,saját faluja” dalait dalolja, legfeljebb olyanképpen teheti, hogy Szeged környékén így kezdik: Kis Tápéba két úton kell bemenni, Győr mellett pedig így: Koroncóba két úton kell bemenni.. . Viszont éppen azért nagy kincs az új stílusú népdalok ezre, mert mindjárt összeköti a határon belül élő tízmilliót a határokon kívül élő öt- vagy több millió magyarral. Manapság a nagyobb szótagszámú, 15-17 szótagos új stílusú népdalok a kedveltek, kivált ha szép csokorba vannak foglalva: Házunk előtt szedik az ibolyát, én is szedek belőle. Szombaton este üzente a babám / hogy / küldjék néki belőle. Küldök néki, kedves édesanyám, mert én szeretem, Hogy ne mondják a koroncói lányok, hogy én csak hitegetem! Jaj de szépen, jaj de szépen hirdetnek a templomban, Csak engemet a régi babámmal nem hirdetnek ki soha. Édesanyám, kedves édesanyám, te vagy az oka, Hogy engemet a régi babámmal newí hirdetnek ki soha. Nincsen nékem díszzsebkendőm, babám egyet adhatnál, Közepébe, négy sarkába rozmaringot varrhatnál. Közepébe, négy sarkába varrd bele a nevedet, Hadd tudják meg Koroncóban, hogy én téged szeretlek. Béres vagyok, béres, Annak is születtem: Itt az újesztendő, Jön a szekér értem. Sajnálom ökrömet, Vas járomszögemet. Görbe ösztökémet, Barna szeretőmet. 265

Next

/
Thumbnails
Contents