Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 3. szám - TANULMÁNY - Gál István: Békássy Ferenc a magyar és az angol irodalomban
neveit hirdeti, az ő neve is ott ragyog, ki az entente ellen harcolva esett el: gyönyörű bizonyságul, hogy egy a kultúra, fölül a nemzeteken és a kultúra vesztesége... minden nemzeté!” Vas Istvánt izgatta Babits állítása, 1959 tavaszán Cambridge-ben járva elzarándokolt a King’s Ghapelbe: „ ..Cambridge szépségei közül talán csak ezt: a King’s College XV. századbeli kápolnájának művészettörténeti csodájában, az oldalhajó főfalán az első, majd második világháborúban elesett kollégisták aranybetűs névsora. Az első háború halottai között Rupert Brooke, a szép kezdetű költő neve tűnik fel, s mellette egy évszám: 1887-1915. De mellettük, az oldalfalon egyetlen név: Bé- kássy Ferenc 1893-1915. Ugyanabban az évben halt meg, csak néhány évvel fiatalabban, mint Rupert Brooke — és a másik oldalon, az osztrák-magyar hadseregben. És ott a neve a King’s College kápolnája falán.”6 Boldizsár Iván angliai útirajzában egész fejezetet szentel a Békássy-legendá- nak, párhuzamba állítva nemes alakját azokkal a fiatalon elhunyt magyar írókkal, akiket, az angol irodalom fordítóit és tolmácsait, a második világháború ragadott el: „Két okból maradt meg emlékezetemben évtizedeken át hallatva szép harang- szavát Békássy Ferenc neve és Babits Mihály írása. Az első ez a néhány befejező sor, és amire utal: a név a cambridge-i emléktáblán. A húszas és a harmincas évek fordulóján, a begyöpösödött magyar irredentizmus és a kamasz, agresz- szív, pederaszta német nacionalizmus nyomása alatt vágyakozást és tiszteletet ébresztett bennem az angol fair play és tárgyilagosság iránt.”7 Schöpflin írta róla: „Jó barátokat szerzett az angol fiúk között, hozzá hasonló tehetséges, és nagyrészt írói ambíciójú fiatalembereket, meg is próbálkozott angol nyelven az írással, néhány angol nyelvű munkája meg is jelent.” „A cambridgei egyetem, ahol tanárok és tanulótársak igaz szeretettel vették körül, neki, az ellenséges hadsereg elesett harcosának is emléket állított abban a kiadványában, amelyet elesett tanulói megörökítésének szentelt.” Tóth Árpád ezt tudta róla: „Már az angol egyetemen becsülték — angol nyelven írt verseiért és értekezéseiért kitüntetéseket kapott —, felkérték hogy az angol egyetemen előadást tartson a magyar irodalomról.” Hogy kik voltak angol barátai, azt azóta sem próbálták megállapítani. Pedig cambridgei és londoni barátai az angol irodalom, történetírás és közgazdaságtan legnagyobb nevei közé emelkedtek, és éppen legjobb barátjának nagy szerepe jutott a II. világháború során és végén a nagy nemzetközi gazdasági szervezetek létrehozásában. ZSENNYÉTÖL CAMBRIDGEIG A „Cambridge Apostles” (a „Cambridgei Apostolok”) tagja volt 1911-14-ig a King’s College magyar „pensioner”-je.8 Békássy Ferenc 1893. április 7-én született Rum községben, Vas megyében. Szülei: Békássy István és Bezerédy Emma. Családi kastélyuk a Vas megyei Zseny- nyében áll ma is, két évtizede művésztelep. A zsennyei udvarház a XVI. század végén került a Bezerédy család kezére. Bezerédy Elek, Békássy Ferenc anyai nagyapja, Széchenyi barátja, a XIX. század derekán Magyarországon annyira kedvelt angol gótikus stílusban építtette 243
