Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 2. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Cs. Nagy István: Költőnők gyermekhangra

Költőnők gyermekhangra

Gazdag Erzsi és Osvát Erzsébet gyermekköltészete nemcsak „névrokonságot”, hanem sok belső, szemléleti hasonlóságot is mutat: mindkettőjükét jellemzi a legkisebbek olvasói vagy olvasás előtti világával való affinitás, a mese-áttételű valóságlátás és a fogalmazás naiv képessége. Űj kötetében mindkét költőnő hű marad önmagához és a versek címzettjéhez, továbbépíti művét az önismétlés buktatói nélkül.

Gazdag Erzsi félszáz oldalas verses meséje műfajban is megújulást hoz, hiszen eddig csak a mesehangulatú gyermeklírát művelte. A megtalált Tündérország (Móra Kiadó, 1975) önálló verses epika, nem egyszerű verses „műfordítás” ismert népmeséből. A történés két síkja az evilági és az eviláginak tündéri mása. A ju- hászfi „isteni beavatkozása” hozza rendbe a tündérkirály ügyeit, s ez a próba elég a földi visszatéréshez, elég az erkölcsi gravitációja, hogy a dolgos, egyszerű emberségű juhász oldalára vonja Tündérország lerőit, hatalmait, tündérlány-szépségét. A két sík a munkás emberségben forr reális- eggyé:

Mert ükapám mondta, s ha mondta, igaz: ott van Tündérország, ahol a vigasz

bánattal, örömmel kézen fogva jár, ahol őszre tél jön és tavaszra nyár . . .

Lírai személyesség fűti át a verses mesét, hiszen a költőnő Örzse ükanyját nevezi tündérlánynak, s ükapját szólítja juhászlegénynek. A mese juhász-emberségén, juhász-igazán átsu- gárzi'k a „gyémánt-való”, s ehhez nem

méltatlan az előadás „regülő” varázsa. Nem népieskedő tájszó^halmo- zásban, nem is a mesenyelv egyszerű verssé-tördelésében van ennek a ju- hászi-tündéri mesenyelvnek a titka, hanem a tudatos egyszerűségben, a képek mesébeillő pontosságában. A népi realitás és a tündéres csillámlás meséi bájjal dereng, új minőséggé olvadva :

Két aranyoroszlán őrzi a kaput.

Ügy csorog a nyáluk, mint a csordakút.

Vagy a népmeséi jó király megszólalása, akár az „ujjasából” vizet csavargató Mátyásé a mondákban:

Amúgy is tág nekem ez a palota.

Szinte lötyög rajtam, a sok száz szoba.

A „járandós suba”-féle fogalmak nem nehezítik el a mesenyelvet, inkább csak „jelzett” díszletek, ritkán szerepelnek. Annál gyakoribbak az ilyen találatok, mint ez a szinesztéziás színezetű fordulat, a juhászi szabódás szellemes, frappáns megnyilatkozása a korona fölkínálásakor:

Hideg lesz süvegnek, felséges apám.

Van énnekem otthon jó bundás kucsmám.

Az idézetek bőven bizonyítják, hogy nem szokvány-ritmikát választott Gazdag Erzsi a mesekölteményhez. A felező tizenkettes kényelme helyett a tizenegyesnek a 6+5-ös változatát fejlesztett félrímmel és ütempárokkal rendkívül változatos strófakép191