Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 2. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Heitler László: Kiállítási jegyzetek

szerű előadásra, a két Dózsa, a Máglya, az Akasztófa, az Ágyú és a Lovasok eíműek kissé archaizáló előadásmódja pedig az átmenetekre.

A kompozíciók ritmusát említenem kell, lévén Kiss Nagy egyik karakteres kifejezési eszköze. A Megemlékezés kettős, a Bárkák, a Kubikusok és a Telemark hármas ritmusa ugyanúgy életre kel a természetire emlékeztető formákon, mint az elvonatkoztatóttalbb Nascitas vagy Spartacus címűeken. Harcos-sorozatában is a tömegek feszülő ritmusa a fő kifejezőerő, ahogy Niké- szobrai könnyed szárnyalása is általuk válik élményszerűvé.

Racionális lényeglátás és romantikus formálás — párosítom ismét a látszólag ellentétes fogalmakat most már a kiállítás élményeinek összegezéséül. Testvéri együttesben találom a kettőt Kis Nagy András munkáiban.

A századelőn Vedres Márk és Beak Ö. Fülöp, majd Medgyessy Ferenc, Fe- renczy Béni, Bokros Birman Dezső kereste és találta meg a magyar szobrászat továbbvívő útját — jórészt mind apró méretű, de szellemében és alakításában monumentális szobraival. Most Kiss Nagy Andrásé a hasonló szerep? A legmagasabb elismerések, díjak birtőkosa, de elgondolásai kisibronzokban maradnak?

Dési Huber István: Utcakép iparnegyedben

172