Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Farkas Imre: Szent György utca 9.

mert a szülők érdemei, a gyermek tanulmányi versenyeredményei és szociális helyzete mellett, ha többen is azonos pontszámot érnek el, a jó összehasonlításhoz még a többi általános iskolai jegyet, a fizikai alkalmasságot és a szakmai rátermettséget is meg kell néznünk.

Gál István: Szerintem óriási baj, hogy nem magyarból és matematikából felvételiznek. Ezek az igazi rostatárgyak. Láttál már olyan gyereket, aki nem szereti az élővilágot? Az áll hozzá a legközelebb.

Tölli Lajos: Nagyon meglátszik a magyar felvételi hiánya az iskolán. Történelmet tanítok az elsősöknek. Ha szóban felel a gyerek, kettest, talán még hármast is kihúzok belőle. Ha írásban kérem a választ, kétséges még a kettes is. Az általános iskolákban — és ezt érzem alapvető hibának — nem fejlődik ki eléggé a fogalmazási készségük, tehát nem jutnak el odáig, hogy tanulni tudjanak. így persze, hogy nem sikerülhet a tíznél is több tantárgy anyagát egyik napról a másikra feldolgozni. Csehül állunk, különösen azokkal, akik kis iskolákból érkeznek. Ha nagy nehezen el is vergődnek az érettségiig, még ott sem keltik az érett ember benyomását.

Gillay József: Évtizedek óta javítom a felvételi kémia dolgozatokat. A gyerekek sokkal többet hoznak ma már a természettudományos tárgyakból, mint 10, pláne 20 év előtt. Nagy kár, hogy amennyit kémiából javultak, legalább annyit romlottak matematikából. Valóban megbízhatóbb lenne a válogatás, ha a számolókészségről is meggyőződhetnénk a felvételiken.

Tuskó László: Abban mindnyájan egyetértünk, hogy sokoldalúbban kellene megnézni a jelentkezőket, de ugyanakkor agyon sem terhelhetjük őket. Helyes, hogy a gyerek hozza az élővilág és a kémia jegyét, de helytelen, hogy a magyart és a matematikát oly gyorsan elhagytuk. Nem jelentene túlterhelést, ha kimondanánk, hozza mind a négyet, de változatlanul kémiából és élővilágból írásbelizzen. Mindenképpen megnyugtatóbb lenne a döntés.

Gillay József: Kisebb nehézséggel startolhatnának az egyébként is hátrányos helyzetűek.

Tölli Lajos: Nem emlékszem, hogy a munkás-paraszt tanulók aránya valaha is 50% alatt lett volna. Tavaly 58,4, az idén 60%-nál is több az F-es gyerek az iskolában. Ami pedig a hátrányos helyzetet illeti, vagy azért, mert kis iskolából kerül hozzánk, vagy családi okok miatt a tanulók jelentős hányada ilyen.

Követelmény és demokratizmus

Talán nem különösebb dicsőség, ha az igazgatói, igazgatóhelyettesi megbízatás éveinek a száma együtt növekszik az iskola életkorával, de jót jelent. Jót, ha negyedszázadig szaporodnak a közös évek, ha a nevelőtestület egyharmada még az induláskori gárdával azonos. És azért csak harmada, mert az idő kérlelhetetlenül a nyugdíj felé noszogatja azt, ki korábban született.

A huszonnégy tagú nevelőtestület harmincnégy diplomán osztozik. Nem könnyen és nem olcsón szerezték. Minden negyedik páros diplomára egy infarktus vagy idegösszeomlás esik.

Egy kandidátus, három doktor és több erdőmémök-tanár van a testületben. Az egyik mérnöktanár — az erdőmérnökök többsége a pedagógiai képesítés megszerzését tartotta illőnek — már a harmadik, a szakmérnöki diploma sarkát is fogja ötvenkét éves fejjel, három gyerekkel. Egy másik mérnök-tanár, ugyancsak három gyerekkel és alig fiatalabban, a doktori fokozat megszerzé63