Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám - SZEMLE - Bükkösdi László: Citerazene (Galambosi László: Bárány és holló című kötetéről)
c. piciny faluban még ma is ismerik a vadvirágok nevét az emberek, s a tudat .azonos zugában őrzik a legendákat s a napi pletykát. Itt került életreszólóan bensőséges kapcsolatba a gazdagon burjánzó természettel, s itt temetett másodmagával, hétszámra, oszlásnak indult katonatetemeket. Verseiben a természeti kép — nem esZtétizáló szépelgés, hanem a természetközelségben kinyílt költői értelem eredendő élménye. A háború és barbárság elleni indulata sem a divatból táplálkozik, hanem a kamaszkorában eltemetett golyó- és gránáttépte halottak serege borzong a versek mélyén. Legújabb kötetében inkább a virágok, madarak és pillangók sokasodnak, de ez nem jelent semmiféle idillt, semmiféle ünneplősdit- A gyászt, a szorongást is ki tudja fejezni a virágok jelenlétével (Öltöztetők, Magasból). Csupán arról van szó, hogy verseinek nyelvezetéből felépült az a világ, amelyben otthon van, amelyben minden összefüggést világosan ért, s amelyben jelen van ugyan a fájdalom és a derű, az elmúlás és a kitörölhetetlen emlék, de nincsenek meglepetések. Galambosi régi kitöréseiből mindössze kétsornyi jutott a Bárány és holló lapjaira: „A haza nem eladó. Fulladjon meg a bakó!” (Kör.) A dalszerű formában minden indulat megfinomul. A szerelem fölveszi a vegetatív világ jelenségeit, a virágok finomságát. Hajolj hozzám, hajlok hozzád, Hajolj fölém, hajlok föléd ... alakban tér vissza a férfiasán szemérmes érzékiség. A köteten végigvonul a zene, tánc, muzsika. Kedvenc hangszerei: a citera, cimbalom, hegedű, lant, síp, dob. A versek hangállománya is olyan, mintha végig citerazene szólna, kicsit mélyen rezonáló, felhangok nélküli citerazene. A köznyelvben 38,88% a sötét színezetű, mély magánhangzók előfordulási aránya a magasan képzett világosakkal szemben. E kötet soraiban ez 69,1%-ra emelkedik. Feltűnően ritkán használja a köznyelvet elrútító e-ket. Ez a mélyre hangolt tónus adja a hangzás méltóságát a dalszerű formához. A hangállomány segít a versképek belső kiterjedésének érzékelésében, az egyszerű szavak mögötti gazdag érzelemvilág fölfedésében. Bizonyára lesz, aki megró, hogy elsősorban csak a nyelvezetről beszéltem. Nos, nem szívesen szólok műalkotás kapcsán olyan dolgokról, amelyekről slágerszövegek esetében is beszélhetnénk. Hisz jószándékú, problémaföltáró és optimista egy táncdalszöveg is lehet. A költői alkotást a nyelvi struktúra maga- sabbrendűsége határozza meg. Ezt nem lehet manapság elégszer hangsúlyozni. Még egy figyelemre méltó tényt szeretnék megemlíteni. Galambosi László Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István nemzedékével egyidős. Hatodik kötetét a Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki, bosszantóan alacsony példányszámban. Galambosi örül, hogy milyen hamar elfogynak könyvei. Én bosszankodom, hogy nem juthatnak el szinte sehova, pedig hangsúlyosabban kellene jelen lennie a magyar irodalmi köztudatban. BÜKKÖSDI LÁSZLÓ 473
