Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám - TANULMÁNY - Könczöl Csaba: A hallgatás szinonimái
KLOSS ANDOR Műteremlátogatás Giczy Jánosnál Sopron szellemi, művészeti életéről szólva gyakran szokás arról beszélni, hogy a város és környéke, a ma is hatékony haladó szellemi hagyományok, a szocialista fejlődés utóbbi években felgyorsult üteme mind termékeny alapot, lehetőséget teremtenek az elmélyült szellemi, művészi munkához. Valóban! Sopron, jobb szó híján mondjuk így: atmoszférájában van valami ösztönző elem a szellemi és a művészi munkához. Ügy tűnik, a város és környékének kedvező adottságait, lehetőségeit mindeddig a városban élő képzőművészek, közelebbről a Képzőművészeti Alap és a Magyar Képzőművészeti Szövetség soproni tagjai (Gáspárdy Sándor, Giczy János, Rázó József, Sulyok Gabriella, Sz. Egyed Emma, Renner Kálmán és Szakái Ernő) használták ki a legeredményesebben, s a XVIII. Soproni Ünnepi Hetek alkalmából rendezett jubileumi kiállítás örvendetesen magas színvonalát figyelembe véve voltaképpen már nem tűnik túlzásnak egy sajátos színezetű soproni képzőművészeti iskoláról beszélni. Persze az elmondottakhoz, a helyes arányok kedvéért, tegyük mindjárt hozzá, ez a soproni képzőművészeti iskola egyelőre még nem alakította ki jellegzetes művészi arculatát, stílusát, Sopron (és ezen túlmenően a Dunántúl, vagy legalábbis a Nyugat-Dunántúl) köztudatában, szellemi életében nincs rangjának, értékének megfelelően jelen, hiányzik még a soproni festészet múltját és jelenét bemutató reprezentatív állandó kiállítás. A nyaranként immár hagyományosan megrendezésre kerülő soproni művésztelep, amely jelenlétével oldhatná 447 GICZY JÁNOS: TRIPTICHON
