Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám - MŰELEMZÉS - G. Komoróczy Emőke: Az ifjú pár és a lakodalmasok

előtanulmányok módszerével gyúrt plasztikáknál. Ez az új alkotói elem már korai munkáin is felbukkan, később teljesen uralkodóvá válik, s nemcsak kis- és középplasztikák, hanem a tálak, faliképek figurám, tárgyain is. A csempészemen kialakított Vénusz születése női alakjának combja, hasa, feje, karjai, keblei éppúgy forgástestek, mint például a Göcsej 120X320 cm-es méretű relief terrakotta elemei. (Budapest, Népliget, Centenáriumi Park.) Ugyanúgy forgástestek alkotják a Dragonyos, a Pásztor, a már említett Kakas alkotóelemeit. Ezt az eljárást a következő technikák egészítik ki: a reliefek, a faliképek, csempeképek háttere többnyire érdesített (poncolt), a felület ónmázzal kékre színezve, a figurák sárgásbarna színűek, terrakottaszerűen kialakítva, a nyers agyagba dörzsölt fémoxiddal színezve.

Ilyen például a Nyár című relief („Stilizált fa tövében könyökére támaszkodó, stilizált nő. Alakja és duzzadó keble a termékenységet és az anyaságot szimbolizálja”), továbbá az Ősz („Stilizált gyümölcsöt kezében tartó kalapos, ba- júszos férfi.”), a Teremtés („Stilizált virágok és gyökerek között test nélküli emberfejek...”). A tárgyválasztásnak megfelelően néha más színű, a Busó-korsó esetében például zöld ólommáz borítja a tárgyat. A plasztikák felületének fényét általában utólag tompítja (mattótja).

A műleírás egyik visszatérő jelzője, a „stilizált” nagyon lényeges alkotói eljárásra utal. A forgástestekből való építkezés önmagában is megköveteli a tárgyak, figurák bizonyos egyszerűsítését, a felületi formációk redukálását, elvontságát. A népmeséi és népi jelleg, Németh János kerámiaművészetének meghatározó vonása, ugyancsak a stilizált formákhoz kötődik. Ezért plasztikáin, faliképem, tálain, korsóin úgyszólván kivétel nélkül stilizált fákat, gyümölcsöket, sőt stilizált alakokat is találunk. Ez a stilizálás több az egyszerű jelzésnél, de kevesebb az úgynevezett ábrázolásnál. A vaskos és egyszerűsített, a néhány vonásra csökkentett megjelenítés egyúttal díszítő funkciókat is betölt; s miközben nagyvonalúan összefoglalja a tárgyról alkotott véleményt, közlendőt, információt, gondosan meghatározza az arányokat, tervszerűen kitölti a teret, elrendezi a szerkezeti elemeket. Ebben a tudatosan egyszerű építkezésben rejlik a Németh-kerámiák rendkívül bonyolult és sokjelentésű szerkezete, szerkesztési bravúrjának nyitja.

Vaskos Vénusza, Műlovarnője, Elrabolt Európája nem csupán játékos ötlet mítoszokkal és kultúrhistóriai tényekkel, s nem csupán leleményes egyensúlykísérlet a könnyed-légies, valamint földhözragadt-nehézkes között. Ezekben a vaskos figurákban testesül meg a derű és életöröm, az optimista szemlélet, a nyugalom és kiegyensúlyozottság, a békés magabiztosság. A kerámia egyébként is sugallja az optimizmust, Németh János művészete lényegében, alapjában optimista. Ezért a bölcs derűhöz a finom irónia és a megértő humor is szervesen társul. Alig van olyan műve — kezdve a kukorékoló Kakastól a tojásdad alakú, áldást osztó Kanonok-korsóig, a gótikus Avostolok-korsótól a bika farán ülő mezítelen Európáig — amely a megértő és elnéző humor egy-egy vonását föl ne villantaná.

Ezekben a plasztikákban, reliefekben egyébként nemcsak a fazekas ősök mestersége, hanem a régmúlt kerámiahagyományai is felbukkannak, többek között a csiszolt kőkorszak, a bronzkorszak első nagy kerámikusműhelyeinek hagyatéka, a termékenységfoálványok kultusza. Ugyanakkor a klasszikus vonások is érvényesülnek, s nem csupán a klasszikus Róma és Athén, a görög mondavilág témáiban (Trójai faló, Európa elrablása, Vénusz születése, Filozófusok stb.), hanem a szerkesztés gondosságában is. („Tiszteletben tartja a művészi szer368