Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 4. szám - Farkas Imre: Háromszor kell az ember
Megloptak engem addig is. Az uram halála utáni télen. A csöves kukoricámat húzkodták ki a góréból. Jó zsáknyi hiányzott már, amikor észrevettem. Tudtam, nem vihették a világ végére, de akkor sem gyanakodtam senkire, amikor a nyomokat megtaláltam a ház mögött. Sűrű szemű dróthálót húztam a léc mögé, és még jobban becsuktam az eszem kapuját is. A kukoricámhoz ezután nem nyúltak, de más hasznom is lett a dologból. Megmaradt mindenki jónak az utcában. Öreg vagyok én már ahhoz, hogy valakit elveszítsek. Hiszen olyan szívesen lennének jók az emberek, ha az haszonnal járna. Azt kellene valahogy megoldani, hogy kifizetődő legyen a jóság. Édesanyám mindég pontosan elrakta a keresetemet. Aratás után így szólt. Na, kislányom, együtt van a stafér. Csütörtökön megyünk érte a városba. Az volt a szokás nálunk, hogy amikor elérkezett a házasodás ideje, a legényeket, leányokat kiházasították a szülők. Megvolt annak szépen a sorja. A legények fehérneműt kaptak: 2 ünneplő, 2 viselő bőgatyát, 6 inget, ünneplő és viselő ruhát, 1 pár ünneplő, egy pár viselő csizmát, 2 fekete kalapot, subát, minden szerszámból kettőt. A lakodalmi vacsorához a húst — 4 birkát vagy 1 bornyút —, kenyeret, kalácsot, legalább 50 baromfit a legényes szülők álltak. Ők fogadták a muzsikásokat is. Lakodalom után az új házasok szállást és 1 évi élést kaptak a legény szüleitől. Amit ez alatt kerestek, családalapításra tehették félre. A lánynál a szerényebb lakodalmi ebéd költségét állták a szülők. A fő adomány a stafér volt: 5 párna, 1 dunna, 1 paplan, mindegyikre két huzat. Testi ruhának tíz ünneplő, 10 viselő szoknya és blúz, 6 kötény, 6 ünneplő és 5 viselő fejre való kendő, 2 nagykendő, az egyik kisebb, 2 ünneplő és 2 viselő kabát, 4 pár cipő, ebből 2 hosszúszárú, 2 félcipő, 2 viselő és 2 ünneplő fehérnemű, 12 vállongombolós ing, ebből 6 új, 4 pár harisnya, 10 zsebkendő, 6 törülköző, 1 nagy sütőabrosz, 4 szakajtóruha, 1 kerti abrosz és 1 pár ötujjas kesztyű. Adtak még édesanyámék 15 forintot használt varrógépre. Antal bátyámék azt mondták, ne vegyek ócskát. Adnak ok is 15 forintot kölcsön, majd megadom, ha kikeresem a gépen. Így azután új varrógépet vettünk 30 forintért. Na és még a bútor. 1 sublót, 1 kaszni, 2 karosszék. Agyat, asztalt, meg egy sütőteknőt az uram hozott. A többit, ami még a háztartáshoz hiányzott, edények, zsákok egy részét a lakodalmi vendégek hozták ajándékba. A többit ami még kellett, apránként megveszegettük. Amikor a stafért mentünk vásárolni, édesanyám azt mondta, válasszam csak ki, ami tetszik, aztán súgjam meg, hogy melyik az. De nehogy hangosan mondjam. Még csak ne is mutassam, melyiket szeretném, mert akkor nem tud jól alkudni. Akkor lett divat a szekrény, nem került többe a sublótnál. Szekrényt szerettem volna, de Ilonka néném nem engedte. Azt mondta sublótot kapott ő is, én se kapjak szekrényt. Velünk volt a vásárlásnál, akkor már mint asszony. Így aztán szekrényünk csak öregségünkre lett. (Folytatjuk) 314 Bevétel Kiadás Maradt 1353 Ft Sógornak 270 Ft Gyerekektől 600 Ft Üjságra 20 Ft Járulék 300 Ft Küllőkre 60 Ft Összesen: 2253 Ft Drótháló 80 Ft Közszükséglet 375 Ft Kezdem az augusztust 1448 forinttal. összesen: 805 Ft
