Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 3. szám - SZEMLE - Kloss Andor: Aradi Nóra-Fukász György: Technika és művészet

Aradi Nóra—Fukász György: Technika és művészet

Közhelyszerű igazság, hogy a XX. században a tudományok, valamint a tudományos eredmények közvetlen gyakorlati alkalmazása jelentősen megváltoztatta a valóságot, a valóságról kialakított elképzeléseket. A tudományok, elsősorban a természettudományok, és részben — különösen az utóbbi években — a társadalomtudományok közvetlen termelőerővé váltak, s ma már feltehetően nincs egyetlen pontja földünknek, amelyet valamilyen módon ne érintenének. Ez a mindennapi élet teljes szerkezetét átható folyamat nem maradt hatástalan a felépítmény elemeire, a szellemi realitásokra, a művészetre. Aradi Nóra— Fukász György tanulmányában e hatás mibenlétét, jellegét, a tudományostechnikai forradalom, a technika és a művészet kapcsolatrendszerét teszi a vizsgálat tárgyává. A közösen írt tanulmány voltaképpen Fukász György 3 973- ban megjelent Technikai haladás — áldás és átok? című könyvének egyfajta folytatása. Fukász György említett könyvében a tudományos-technikai forradalom belső lényegét, társadalmi vonatkozásait elemzi, a közösen írt munka pedig a tudományos-technikai forradalom, a technikai haladás bizonyos irányú hatását, hatás-mechanizmusát kutatja.

,,Azt kutatjuk” — írják —, „hogy miképpen befolyásolja korunk tudományos-technikai forradalma a művészetek létét, fejlődését.” Ehhez a későbbiekben még hozzáteszik: „a művészet problémáit szélesebb megközelítésben, a technikához való kölcsönviszonyban vizsgáljuk, s nem korlátozzuk a tudományos-technikai forradalomhoz fűződő kapcsolatainak az elemzésére.” A tudományos-technikai forradalmat és a technika fogalmát nem határozzák meg, mert, mint írják, nem akarnak a fogalmi tisztázást célzó szövevényes vitákba bekapcsolódni. Mindkét fogalom esetében a laza és képlékeny jellegű körülírásra vállalkoznak csupán.

A tudományos-technikai forradalmat a technika fejlődése sajátos szakaszának tekintik, amely viszonylag jól elkülöníthető a technikai haladás általános vonatkozásaitól. Világtörténelmi folyamatnak tartják, amely a társadalmak szerkezetére alapvető hatást gyakorol, egyaránt jelentkezik a tőkés és a szocialista társadalmi viszonyok között. Végkifejletében azonban „a tudományostechnikai forradalom a kommunizmus anyagi bázisának kibontakozását jelenti”. Ezzel kapcsolatban egyébként utalnak arra, hogy „még a legszűkmarkúbb közgazdasági számítások szerint is esedékes a 80-as évekre a technikai forradalom teljes kibontakozása Magyarországon”. A tudományos-technikai forradalom fogalmához hasonlóan a technika fogalmát sem határozzák meg pontosan, inkább körülírják, jellemzik. Azt mondják a tanulmány egyik helyén: a technika „a tudomány eredményeinek megvalósítását jelenti, a tudományos elméletek, elképzelések technikai kivitelezését”. Elemzik a technikaellenes színezetű és a technika alkalmazását, eredményeit pozitívan értékelő elméleteket, a tanulmány második fejezetében pedig az esztétikai technicizmus jegyében kialakított esztétikai rendszereket. Bemutatják a művészi szép és a modern polgári esztétikák kapcsolatát, az esztétika technicista jellegű újraértékelésére irányuló törekvéseket, amelyek gyakran „a technikai tudományokhoz kapcsolják az esztétikát”.

A technika hatása a művészetre című harmadik fejezetben vizsgálják a tech280