Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gutter József: Mit ér a műveltség az üzemekben?

elem, a munkahelyi kultúrfelelősak ugyanis gyialkrain nem az üzem, a dolgozóik ténylegeis 'igényeinek alapján kötik le a TIT-előadásdkat,. hanem aszerint, hogy nekik,''személy szerint mi a szimpatikus, vagy éppenséggel, milyen külső ajánlásokat kapnak.) Ily módon az iskola és az üzem kapcsolata mind szorosabbá válik, s a közöttük lévő viszonyban ma már nem a külsődleges érintkezési felületek — például az üzem patronálja az 'iskoláikat, az iskola pedig üzemláto- gatási gyakorlatokat végez stb. — a dominánsak, hanem sokkal inkább a belső, tartalmi kapcsolatok, ’amelyeknek következtéiben az iskola a szó igazi értelmiében ma már bevonul az üzembe.-A, vállalati -ektatág^fő feladata, hogy egyrészt közvetlen segítséget nyújtson a tervfeladátoik teljesítéséhez, roásnésztolos'egátse a szocialista nuihkaköTIektí-~ vák és a személyiség fejlődését úgyThogy az Oktatás hatékonyságával a munka .hatásfoka is növekedjek. TSzért a vállalati képzés a szó tágaibb értelmében a. beruházás szerves részét képezi.

A vállalati képzés szerepének jelentőségét ma imár senki sem vitatja, ugyanakkor a dolgozók többsége az üzemben még többnyire csak 'bizonyos .anyagi javak előállítására szolgáló intézményt, munka- és kereseti lehetőséget Iái, Nem tud'atosodoltt bennük még kellőképpen .az, hogy a vállalatnak, a munkahelynek, különösen az ipari üzemnek a szocializmusiban ezen túl fontos társadalmi, politikai és nevelő szerepe is van. E szemlélet hiánya az ipari vállalatok egyes vezetőinél ás megtalálható. Ez többnyire abban jut kifejeződésre, hogy iaz üzemiben elsősorban csak a dolgok termelését látják, s megfeledkeznek arról, hogy az üzem társadalmunk legfontosabb mikroközössége is, amelyben nemcsak a dolgok, hanem egyben a szocialista embertípus személyiségének és az emberek közötti új, letisztult viszonyok termelése is folyik. Ezért elsősorban .csak a szakmai továbbképzést szorgalmazzák. A termékben kizárólag „dolgot”, a munkásban pedig csak munkaerőt" látnak. Figyelmein, kívül hagyják a munkás személyiségének többi oldalát, ezért a sokoldalú, általános művelődésükre sem fordítanak kellő gondot. Pedig a termékben a munkás nemcsak a fizikai erejét, hanem egész személyiségét, tudását, intellektuális, esztétikai, erkölcsi szintjét is megnyilvánítja — tanítja Marx —, s többek között éppen ezektől a képességeitől függ ia termék minősége, a termelés hatékonysága stb.

A szocialista építés vezetőereje a munkásosztály. Alapvetően ennek az osztálynak a gazdasági, szociális helyzetétől, politikai öntudatától és műveltségi szintjétől függ társadalmunk általános előrehaladása. Ezért hangoztatták a marxizmus-leninizmus klasszikusai — különösen Lenin — oly .gyakran, hogy a munkásoknak el kell sajátítaniok a tudást, mindazokat az értékeiket, amelyek valamiképpen hozzájárultak az emberiség felemelkedéséhez és elősegítik az új társadalom megszületését. Enélkül nem lehet felépíteni a fejlett szocializmust. A művelődés a mi (rendszerünkben tehát nemcsak az egyének személyes ügye, hanem társadalmi-politikai jelentőségű probléma. Ezért nem hízhatjuk kizárólag az egyik-másik ember ösztönös kezdeményezésére sem.

A munkások műveltségi szintjének, általános termelési kultúrájának gyors és hatékony emelése legfontosabb eszköze a termelőerők dologi és élő elemei között jelentkező ellentmondások megoldásának, a lét és a tudat közötti lényeges fáziseltolódások felszámolásának, a .tudományos-technikai haladás siettetésének és reaiizálásánlák. a fizikai és -a szellemi munka közötti alapvető különbség megszüntétésónefc, la szocialista demokratizmus kibontakozásának, általában -a szocialista ladaptáoiónak. A szociális adaptáció miagában foglalja az új termelési-szakmai követelményekhez, :az új munkához és a munka új szer136