Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 6. szám - SZEMLE - Mátyás István: De, te, legény, majd megérted

_____________szemle

De, te, legény, majd megérted...

LENGYEL JÓZSEF NOVELLÁIRÓL

Életéről több helyen ás olvashatunk, tudjuk, hogy első verseit Kassák Lajos folyóiratai, a Tett és a Ma közölték, hogy 1919 augusztusában emigrálnia kellett, hogy Bécsiből Berlinibe, onnan Moszkvába költözött. 1930-ban érkezett Moszkvába, s a koncepciós perek idején, 1938 februárjában letartóztatták. Évekig tartó vizsgálati fogság, munlkiatábor, száműzetés következett. Tizenöt év. Ennyire szakadt meg kényszerűen Lengyel József írói pályája. 1953-ban szabadult, 1955Jben hazatért Magyarországra.

Volt ereje és lakiarata folytatni. A megpróbáltatás évei alatt csiafc mozgási és döntési szabadságát vesztette el. Emberségét, hitét a humánus magatartás elsődlegességében és fontosságában mindvégig megőrizte. Tudta, tudja: az ember lelkiismereti szabadsága minden körülmények között megmarad, azzal csak ő rendelkezik. írásaiban az igazságot igyekszik felmutatni, minidig azt kutatja, vizsgálja jó és helyes erkölcsi érzékkel, fáradhatatlanul. A tiszta igazságot, de nem a mindenek felett állót, hanem iaz emberi méretűt, a mindenütt, minden helyzetben érvényest.

Hazatérése után sódban jelentek meg az új könyvei, a Kulcs, a Prenn Ferenc hányatott élete, a Három hídépítő, az Igéző és így tovább. Regények és novellák váltakozva. Ha nem egyenként vizsgálják az írásait, hanem együtt szemléljük regényeinek, majd novelláinak csoportját, iákikor első, általános megállapításként elmondhatjuk, hogy a műveiben tükröződő írói, esztétikai teljesítmény .alapján Lengyel József elsősorban mint novellista érdemli meg a figyelmet.

Mi, ia háború alatt és Után születettek, csak a hazatérő Lengyel Józseffel találkozhattunk. Életkorunk meghatározza témaismeretünket, azaz mindarról, ami a két világháború között, a második alatt, valamint előtt és után a megpróbáltatások éveiben, a bizalmatlanság légkörében történt, nincsenek -—• szerencsénkre — személyes tapasztalataink. Mindenről csupán mások, idősebbek elmondása alapján, a szemtanúk, az át- és túlélők írásaiból tudunk. Amikor tehát Lengyel József műveivel foglalkozunk, vagy egyszerűién csak olvassuk őket, első közeledésünk kizárólag az irodalmi lalkotásoknák szólhat. Az első kérdés, amelyet magunkban felteszünk, csák így hangozhat: miit adnák nekünk esztétikai értelemben, majd ezután következik, hogy milyen új lismenatekkal gyarapítják tudásunkat, miféle tanulsággal szolgál a bennük tükrözött Valóság.

Lengyel József novelláiról szólok ezúttal. Pontosabban három ciklus, a Kulcs, ez Oldás és kötés meg az Igéző összesen harminchét novellájáról, a Miagvető Kiadónál 1974-ben új kiadásiban megjelent Igéző két kötete kapcsán. Külön elemzést kívánnak majd iaz író korai mesemovallái, valamint iá regényei, a versei, az egyfelvanáisasai, laz esszéi, a jegyzetei.

Természetesen az 'említett három ciklus mind iá harminchét novelláját sem Vizsgálom egyenként. Víanmak köztük Olyanok:, amelyek a Lenigyáhéleitmű ki558