Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Cs. Nagy István: Mándy Stefánia gyermekköltészete
gyermek- és ifjúsági irodalom Mándy Stefánia gyermekköltészete Első gyermekversei antológiákban jelentek meg. Ikrek könyve című meseregényében (Móra Kiadó 1964) is találunk pár színező betétverset. Közülük kettő emelkedik ki, mindkettő epikai műfajú. A Nap és a Hold című finom lírai sugárzású románc, napsugárból, holdsugárból. Mitológiás hangulatú a Nap és Hotid sóvárgó vonzalmának érzelmességtől mentes története, szinte a mítoszok, regék ártatlanságával szól. Az ötsoros strófák ölelkező-visszatérő rímszerkezete, a negyedikkel késleltetett ötödik sor fölfokozó várakozásával. A Nap így üzen a fecskével a Holdnak: — Vidd hát, így szól az üzenet: holnap, ha jön az alkony, siessen, ahogy csak lehet, még ott leszek a hegy felett, s fejem magasra tartom. S a két magányos égitest 'láthatta egymást egy pillanatra, a Nap lenyugvóban, a Hold fölkelőben volt, találkozás és búcsú egyet jelentett, „így szűnt meg égen a magány, s azóta fénylőbbek talán a lombos földi kertek.” Az Ikrek könyvének másik színvonalas verses meséje a Két kicsi kenguru kiruccanása. Szabályos álllatme- se boldog véggel. A kiruccant ikerpár Kiti-kati szép csíkokat mázolt ,,a nyerítő zebrára”, az pedig hálából táltosként hazaröpítette őket, s maga is odaköltözött. De nem is a történet eredetisége itt a lényeg, hanem a mese naív bájú humora s az egész kaland éiegáns iróniája. Mándy Stefánia a Gyermeklíra — modern líra című tanulmányában líraelméleti nézeteit is kifejti. A lényeg: líránk és gyermeklíránk egészséges összhangját vallja és szolgálja, az azonos esztétikai mércét. Ö egyike azon keveseknek, akik felnőttverskötet fedezéke nélkül is megvédik a maguk gyermeklíra frontszakaszát, s így van fedezete gyermekversköteteiknek. Első önálló versválogatása gyermekeknek A cinóberpiros madár (Móra Kiadó 1965). Előbbi tanulmányában azt is megfogalmazza, hogy a modem líra „nagyívű polaritása” több tudatosságot és több tudatalatti hódítást jelent egyszerre. A cinóberpiros madár olvastán úgy érezzük, a bonyolult egyszerűségű Mándy-gyermek- versek többszöri olvasásra csak megerősítik: a költő tudatosan bolyong álom és valóság határvidékén. Egyik legjobb példa erre A falra festett kismadár című verse. Mint Nemes Nagy Ágnes Aranyecset-meséjében a falból kiúszó hal, itt a festett madár kel életre, de zavarba hoz a circuiius vi- tiosus, teljességgel bizonytalan, mi volt előbb, mi szülte a másikat: a fali-madár az álmot, vagy az álom a fali-madarat, ami a dolog természete szerint nem is érdekes ezúttal. A varázslat hitető és hihető illékonyságá- ban, áttűnéses valódiságában és rejtélyességében. Bezerédj Amália módjára saját gyermekeivel szólaltatja meg verseit, így lesz a mai Flóri könyve Adámé és Eszteré. Úgy is szövi szövegeit, hogy kielégítsék a gyermek szó-örömét, mert azt is tudja, „a költőn kívül talán csak a kisgyermek ismeri igazán a szó erejét, a hang súlyát, a daliam sodrását.” Mindennek tudatos 479
