Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - SZÍNHÁZ - ZENE - Farsang Árpád: A muzsikáló Kamarakórusok I. Országos Fesztiválja
zikális, kedves volt, mégis tanácsos ezeket az igényes áriákat „hivatásos” énekesekre bízni. (A hivatásos most tanult énekesnek értendő.) Ettől nyilván azért álltak el, mert a kiírást úgy értelmezték, hogy az egész műsornak a kórus tagjaiból kell kitellenie. Ezt az elvet mégsem tudták következetesen végigvinni, mert a kantáta hangszeres kíséretét — természetszerűleg — tanult muzsikusok játszották. A zenét igen takarékos összekötő szöveg kapcsolta össze az alkalommal. A Magyar Vagon és Gépgyár Kamarakórusa a gyakorlatban már többször kipróbált műsorát hozta. Ez nagyon érződött az előadás biztonságán. Műsoruk anyaga Mozart Noktürnjei (a Drága szempár, Távol jársz és a Hű szívvel című alkotás), Radnóti Tétova óda és Levél a hitveshez c. költeményeiből részletek, majd zárószámként Lully Táncdala. A magas művészi szinten megszólaltatott műsor értékét csak növelte, hogy az rendezési szempontból is kifogástalan volt, szakavatott ember kezére vallott. A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ Kamarakórusa műsorának külön érdekessége, hogy az egy valóságos házasságkötési szertartáshoz kapcsolódott. A Rendező Bizottság úgy szervezte meg a Fesztivál e hangversenyét, hogy a városi tanács nagytermében zajlott le. A hangverseny „nyitó száma” egy soproni ifjú pár házasságkötése volt. A műsor őszinte, ünnepélyes hangulatán érződött, hogy most nem pusztán tanulságos bemutatóról van szó, hanem „igazi” házasságkötés része. A tanulságos műsort teljes egészében közöljük. Kórus Két finanicia szerelmi dal la XVII. sz.-iból: Erdőn, Ibolya Szóló ének Gacoiini: Nyugtalan Ámor Kórus Két francia szerelmi dial a XVII. sz.-íból: Tirzisz, Gniaeüidisz Szavalat Petőfi: Ti akácfák a kertiben Hangszerszóló Sohumlainn: Álmodozás (csalló-zangora) Szavalat Részlet Petőfi: Szeretlek kedvesem c. verséből Ének duett Mozart: Most ásóikkal várlak Kórus Dowlamd: Könyörögjdk-é szívedért? Ó drága lányka Műsoruk külön érdekessége, hogy annak minden számát kórustag adta elő. A kecskeméti „Csak tiszta forrásból” Kamarakórus Petriné Párdányi Judit vezetésével értékes ismeretterjesztő hangversenyt mutatott be. Ez a műsor akár zenetörténeti összefoglalónak is beillett volna. Egyszólamú énekkel ■—■ gregorián dallammal és az ugyanezen a nyomon járó „Szivárvány havasán” kezdetű balladánkkal —. indították műsorukat és eljutottak Britten és Kodály kórusműveiig. A műsor zöme magyar népdal és magyar műzene volt. Közben Gabrielli, Vecchi, Ibert és Britten egy-egy műve is elhangzott. Talán szerencsésebb lett volna, ha keskenyebbre vonják a megteendő utat, és csak magyar anyagot szólaltatnak meg. A külföldi szerzők megszólaltatása ugyanis nem adta a zenetörténet „teljességét”, viszont megbontotta a magyar anyag egységét. A legnehezebb feladatra a vásárosnaményi Liszt Ferenc Kamarakórus vállalkozott. Műsorukban a képzőművészettel kerestek kapcsolatot. Ezt úgy oldották meg, hogy kórusszámaikat és a zongoraszólót vetített képekkel illusztrálták. E kísérlet ellentmondásossága, hogy míg a zene halad, a kép áll. így zene és kép egymás ellen dolgoznak. Az is meggondolandó, elvegyük-e a zenének azt a rendkívül értékes tulajdonságát, hogy nem dolgozik konkrét fo464
