Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Végh Péter: Játék és pedagógia

— Művelődési szokásaik kezdetlegesek, egyéni művelődésük, kulturálódásiak alacsony szintű, csaknem a tömegkommunikációs szolgáltatásokra korlátozódik. Általában nem járnak színházi előadásokra, tárlatokra, könyvtárba.

— A klubba elsősorban nem mint baráti közösségbe, társaságba járnak, hanem attól mindenekelőtt szolgáltatásokat várnak, művelődési, szórakozási lehetőséget. Ez érthető volt, hiszen eleinte olyan kisebb-nagyobb csoportok látogatták a foglalkozásokat, amelyek tagjai nem ismerték egymást.

Feladatom tehát az volt ekkor, hogy nyílt érdeklődésüket, alakuló társas kapcsolataikat pedagógiai ráhatással segítsem előbbrevinni.

A kezdeti tapogatódzások idején tűnt fel, hogy a klub látogatói különösen vonzódnak a kötetlen (nem program nélküli!) foglalkozásokhoz, amelyeken szerepléshez jutottak, aktivizálódhattak, s amelyek jellemzője a fesztelenség, könnyű hangvétel volt. Vetélkedőket, játékos esteket rendeztem, melyeket kedvezően fogadtak. A közös produkció, játszás, mozgás miatt szinte maguktól kapcsolódtak egybe a különböző tréfás, gyakoroltató, vagy logikai játékok. (Igyekeztem őket tematikusán csoportosítani.) Ezt a láncot csak távolról irányítottam, igyekeztem a „függöny mögül” vezetni a többiek játékát.

Példaként mutatom be az „Állati rajzok” nevű játékos feladatot. Azért ezt, mert igen-igen sikeres, kedvelt szórakozásunk volt, bár egyszerű, talán naivnak is tűnik. — Rajzlapot és színes krétát osztottunk ki a játékosoknak. Feladatuk: témánkhoz, a természettudományok — élővilág — köréhez kapcsolódva vázlatos rajz készítése egy ismert állatfajtáról. Valójában akkor kezdődött az igazi feladat, mikor összeszedtük a „remekműveket”. Helytelen volna az élet- hűbben, jobban rajzolókat értékelni az „ügyetlenebbek” hátrányára. Miért kellett akkor rajzolni mindenkinek? Tapasztalatom szerint klubtagjaim örömmel vettek részt ebben a rajzos feladatban. Krétát foghattak a kezükbe, valószínűleg hosszú idő után. A színes rajzocska elkészítése újszerű, izgalmas volt számukra, hiszen hasonló alkalom általában nem kínálkozik számukra munkájukban, vagy otthoni életükben, Egyesek egyszerű, közismert állatokat választottak, mások zsiráfot, rákot, egzotikus emlősöket. Ez abból a szempontból volt érdekes, hogy képet lehetett kapni a klubtagok vállalkozó kedvéről, fantáziájáról, szellemességéről. (Számomra praktikus haszon volt, hogy két jó rajzolási képességgel rendelkező fiatalra találtam, akik ezután segítettek plakátrajzolásnál, napló illusztrálásnál.) A rajzokat felmutatjuk, körbeadjuk. Vidámságot, hangulatemelkedést hoz magával ez a mozzanat; a rögtönzött kiállítás „saját műveinkből”. De térjünk vissza a játékfeladatra. A kiválasztott játékosoknak tömören be kell mutatniuk a felvázolt állatfajtát, mégpedig „természettudományos alapon”! Azt, hogy hol él, mivel táplálkozik, hasznos vagy káros stb. Kiderül, hogy alapvető ismereteik sincsenek azokról az élőlényekről, melyek az ember életével kapcsolatban vannak. A rövid bemutatót a klubvezetőnek (játékvezetőnek) kell kiegészítenie. Erre a biológia, zoológia irodalmának kézikönyvei alkalmasak: az Uránia állatvilág, vagy Brehm kötetei, melyeket készenlétben kell tartani. Nyugodtan olvassuk fel a lexikonból, kézikönyvből a meghatározásokat, ismertetéseket, s mindjárt mutassuk is be ezeket a hasznos műveket!

A vetélkedést értékeljük. Ehhez természetesen a vezetőnek tájékozottsággal kell rendelkeznie, a kézikönyveket is keze ügyében kell tartania. Más témakörben is használhatjuk ezt a rajzos feladatot. Pl. sportágat, sportolót szimbo331