Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 3. szám - TANULMÁNY - Laczkó András: Takáts Gyula pályakezdése

emelt horizontba belefér a flóra és fauna, meg az ember is. Utal a [költő ama, hogy a tavasz könnyebbséget jelent a szegény embernek. A motívum társadalmi vonatkozáséira oda kell figyelni. Azért is, mert iá kritika véleménye szerint Tia- káts „szívesein fordul el a való élet nehéz-bonyolult kérdéseitől”.6 A /természet változásáról írt vers két sora teljesen nem cáfolja, de mégis megkérdőjelezi a megállapítás helyességét, igaz voltiáit. Mert a költő észrevette, hogy „puskás őr” védi az erdő fáit, s azt is, hogy épp ezért a szegény ember „tilosra” fenheti csalk baltáját. A kritikai megállapításit ezek figyelembevételével úgy módosíthatjuk, hogy első két kötetében Takáts Gyula csak annyiban figyelt a társadalmi kérdésekre, amennyiben azok kapcsolatba kerültek költői világával.

Vas István a kötetről írt kritikájában e verset éppen a dinamizmus okán említi. így írt: „A Somogyi tavasz élénk ütemű magyar tizenkettesei heves dinamikát idéznek.. ,”7 A mozgás, la dinamizmus persze nem csak a somogyi tavasz jellemzője. Miért emelte ki iá verseimben Tákáts mégis az -évszak sonno- gyiságá't?

A kérdés föltehető lírájával kapcsolatiban is: csak somogyi? A válaszhoz figyelembe kell venni, hogy Takáts — rövid munkácsi tanárkodástól eltekintve — szülőföldjén, Kaposvárott élt. Önmaga 'jelölte ki lakhelyét. Volt, akti ebben bahatároltságot, s szűk, minden oldalról zárt költői világot látott. Somogyi, vagy jobb esetben dunántúli költőnek tartották, aki sajátos hangion szólalt meg. A megállapításoknak van realitása, de hibája, hogy csák féligazságokat mondanak ki. Mert Takáts csák földrajzilag szűkítette önmaga körül iá kört. Nem provinciális, mart la maga vonta hátárakon belül, ímegyényi költői földjét művelve a teljességre törekedett. Kartácsai közül Babits, majd Illyés költészetében ás jelentkezett dunántúli vonás, de csiák alkalomszerűen, íálapot, keretet teremtve másirányú mondanivalóhoz. Babitsnál az intelldktuaMzmust köti a valósághoz, Illyésnél [társadalmi mondanivaló alapja. Ezzel az lalkaloimszarűséggel szemben Takáts Érájában uralkodó jegy a dunántúliság. Ezért kritizálta Babits a Somogyi tavasz, Téli készülődés, Kosárfonó köszönti a tavaszt című verseit.8 Ez a vonás mégiscsák többlet Takácsnál,, mert — mint Rónay György is megállapította — innen is tudott és ltud kapcsolódni iá mindenségihez. Arra nézve pedig, hogy miként lehet ímegyéinyi területről egyetemes ‘érvényűén szólni, két példa is volt Takáts előtt: Rippl-Rónai és Francis Jammes. A somcgyáság Tiafcátsmál így sajátos világát jelent; olyat, amelynek megvan a mindentséghez kapcsolódó két eleme —• fölötte az óg és benne az ember.9

Mint költő mégis egyedül volt Kaposvárott. Ebből az élményikörből született Bolond Istók Somogybán című verse. A figurát — mint ismert — Arany János teremtette meg, vele ábrázolta a népi tehetség kálváriáját. Ezt iá témát gondolta tovább Tákáts saját aspektusából: mit jelent Somogybán költőnek lenni?

Első vensieskötétében a költő [többször írt úgy a magányról, mint ^számára kedves állapotról, amely védelmet nyújt iaz avatatlanok meg nem értésével számiban. De ugyanakkor lazt is (tudja, hogy a költőnek szüksége van olvasókra, közönségre, társakra, emberekre, ákiiknek ír. Nagy baj, ha ebben iiis hiány van. Vertseiben, s la fent említettben sem mondja ki, de azért utal arra, hogy munkája nem kap visszajelzéseket. Nincs versírásra serkentő kedv az általa rajzolt tájon1, padiig rossz kedvvel nem leihét verset írni. A kérdésre, milyen iá somogyi költő élete, végül is az alábbi választ adja:

260