Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kádár Péter: Orsós István tanácstag
mezfce Derkovits műveit illatáéin, még sóikéig éreztette hatását, holott a „hivatalos álláspont" 1957-itői már Deakavátjs művészetét mutatta fel mint mértékadó példát. Alaposabb vizsgálat során Iá derülhet, hogy imáig hat ia húsz évvel ezelőtti Itávfeis' értelmezés. .. Váltak Deríkoviits művészetének hívei, aíkik az ötvenes évek elején is szót emeltek mellette. 1945-ben e. Szépművészeti Múzeum rendezett emlékkiállítást. Ugyanebben az évben jelient meg Denkovits Gyuláné Mi ketten című, a művész nehéz sorsát bemutató visszaemlékezés-kötete. A következő éveikben elsősorban a Szabad Művészet című folyóirat Derkowits-vitája járult hozzá az álláspontok tisztázásához. A Magyar Forradalmi Művészet (1957) című kiállítás az első állomás, melyen nem az aggályoskodók, ihanam a lelíkesedők hangja volt az erősebb. Ettől kezdődően valójában semmi sem állta útját Derkovits ismertetésének, a gyökeres változás azonban egyre késett, és késni fog még sokáig. A külföldi és hazad kiállítások, köztük a Magyar Nemzeti Galéria 1965-ben rendezett nagy emlékkiállítása, azután Körner Éva 1968-ban megjelenít, Derkovits életét és művészetét miniden részletre és nemzetközi összefüggésre kiterjedően elemző monográfiája nagyobb mértékben csak a szakma körein belül hatottak. A könyv első kiadásának példányszáma (3580!) már dieve kizárta a szélesebb körű hatást. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán néhány mű képviselte Der- kovitsoi, sokkal többet nem kívánhat senki egy átfogó jellegű kiállítástól. Másutt alig volt lehetőség együtt látná az életmű számottevő részét. Olyan helyzet ez, 171 DERKOVITS GYULA: RAKÓDÓ MUNKÁSOK A DUNÁN (1927)
