Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kádár Péter: Orsós István tanácstag

Derfcovits Gyula rövidre szabott életének fette — pontosan húsz év — Szombathelyen telt el. Az 1894 és 1914 évhatároik közti időben a zárkózott, de mindenre figyelő ifjú ennek a vánosniák :a konkrét viszonyai (között ismerte meg az eseményes és folyton változó világot, a sokszínű és csodálatos természetet, a jót és rosszat miagukban hordó 'embereket, iá kapitalista, életvitel kérlellihetet- lieinséglének következményeként a családjában gyakori nélkülözést, az ismétlődő gyászt, mindazt, ami bizonyosan (befolyásolta érzés- és gondolatvilágát, a művészetét.

Derkovits gyermekkoráról még mindig keveset tudunk. Vitathatatlan nagysága és népszerűsége ,arna kötelez, hogy próbáljuk jobbam megismerni gyermekkorának Szombathelyét, családját és környezetét, leginkább pedig a szárnyait bontogató művészt, s „előtörténetét”.

Az eddigi kútfornások: Derfcovits Gyuláné: Mi ketten. Emlékezés Daríkovits Gyulára. Bp. 1954. 168 1. — Kuntár Lajos: Derkovits Gyula szombathelyi évei. = Viasi Szemle, 1959. I. (köt. 47—52. 1. — Horváth Ernő: Ismeretlen Derkovits-művek és emlékek a Savaria Múzeumban. = Vasi Szemle, 1960. II. köt. 78—82. 1.

SZÜLŐVÁROS ÉS CSALÁD

A 19. század elején még falusias jellegű, néhány ezer lakosú Szombathely az ezennyolcszázas évek végére majdnem huszomötezres várossá fejlődött. Az úgynevezett „Éhen-korszak” (dr. Éhen Gyula ügyvéd polgármesterségének hat éve) alatt felgyorsuld, „világvárosinak” mondott fejlődés rendkívül fellendítette a gazdaságii életét, megnövelte a helyi ipar lehetőségeit. A nagyarányú köz- és magánépitkezések lehetővé tették laz asZtialosműhelyek és a bennük foglalkoztatottak számának gyors szaporítását. (A századfordulón már félszáznál több asztallosteliep és műhely működött.) A megyei arisztokrácia, különösen pedig a város feudáLkapitialista é|S iá hirtelen gazdagodó polgári elemei, laz 1880-as évektől növekvő mértékben igényelték iá műasztiaiosofc munkáját, illetve a jólétüket, gazdagságukat láthatóvá tevő művészi kivitelű bútorokat, a lakás- és iroda- féiszerelési tárgyakat.

A céhrendSizer megszűnése után kialákrult szabadipar — általános jelenségként — bizonyítani akarta életrevalóságát, meg a vevőket is el akarta hódítani a külföldi (Szombathelyen az osztrák és a horvátországi) ipartól, ezért a hatóságok támogatásával nagyszabású kiállítások keretéiben mutatta be legszebb termékieit az érdeklődő közönségnek. Szombathelyen 1887 őszén került sor az első ipar kiállításra. A jelentős esemény fő szervezője és rendezője Bencz Lajos műasztalos volt.

Bencz Lajop (1846—1900) Vépen született. Öt évig dolgozott Becsben és ugyanennyi ideig Párizsiban. Itt iá magyar egylet álelnökeként szoros kapcsolatba került Zichy Mihállyal, aki Bencz párizsi tartózkodása alatt ez iparosok és művészek önsegélyező egyletének elnöke volt. Az 1885. február 2-án megalakult szombathelyi ipartestület egyhangúlag a tekintélyes műasztalost választotta elnökéül. Zichy Mihály nemcsak levelezett vele, hanem szaméllyesian is felkereste Szombathelyen. (Vö.: Szombathely 1777—1927. Jubiláns emiéfcalbum. Szombathely, 1927.)

152