Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 2. szám - FIATAL ÉLETÜNK - G. Bán Zsuzsa: Jaz utolsó találmánya (elbeszélés)
birtokok és a rangok — később az erkölcsi értékek — öröklődtek apáról fiúra. Azok ® családok, ahol a saüilők vagy nagyszülők valamelyike, komoly érdemeket szerzett egy-egy területen, védettek voltaik minden laülamitias munkától. Csupán a kapcsolataik és iaz utódokra vonatkozó pozitív feltételezéseik alapján. Az ilyen családok gyermekei éltek, imiint ha.1 a vízben. Miután nemes szülőktől származtak, elég sok disznóságot kellett elkövetniük ahhoz, hagy lecsússzanak. Akik lent voltak, azolknlak a gyerekei lenit is maradtak. Általában öröiklőd- tek a szakmák. Nem vollt ez törvény vagy szabály, csak hát a legtöbb esetben így alakult... Teszem azt, egy száfliítógépfcoimipilexust kezelő munkás gyerekére, ha igen tehetséges volt, felfigyeltek. Megkapott minden lehetőséget, hogy a szerencsésebbekkel egyenlő körülmények között tanuljon, végezze .el a legmagasabb iskolákat. Lehetett belőle akár riadarhóvátattnioik is. De a gyerekek közül.- akikre mind fel kellett volna figyelni, ugyan hányra figyeltek? Radarhivatalnok gyereke radaíitóvafalnofcnak készült, nem kellett külön felfdgydini rá. A család baráti köre is radarhivatalinokokból állt, és már otthon magába szívta az irányításihoz szükséges tudnivalókat. Miután iskoláit elvégezte, a család valamelyik barátja cserealapon felvette miaga mellé a radarközpontbla. Cserealapon, mert az ő gyerekét meg ennek a fiúinak az lapia vette maga mellé. Ritkáin fordult elő, szóvá is tették egymás között, ha valaki a saját fiát osztotta Ibe maga mellé — minek ilyen kirívóan7 Es ez eddlig jó is volt, csupán Jiaz csőrét bántotta; megszerkesztette hát azt a gépet. Az embertől elválaszthatatlan szubjektivizmus és a tisztelettől övezett szülők befolyása ettől kezdve egyszerűiéin megszűnt. Akadt olyan elképesztő példa is, hogy egy rablógyilkos lányát az igazságügyi gép kezelésével bízta meg XUy. ami akárhogy ás nézzük — tisztelet, becsület laranak a lánynak, ha rendes — mégis eléggé furcsa dolog.. . Előfordult, hogy radarhivaitaiinok gyereke ugyancsak radarhivatalnok lett, mint arra alkalmas egyén, de milyen ritkáin! Elvétve, mint ahogy .azelőtt egy- egy köztisztasági gyerekére felfigyeltek. Nagy volt a zúgolódás városszerte, de semmit nem tehettek az XU7 ellen. Kis idő múlva aztán érdekes következménye lett ennek az új „kegyetlen” képességvizsgáló rendszernek. A város hatványozott sebességgel indult fejlődésnek, hamarosan a viliág legnagyszerűbb városává nőtt. Az ipar, a tudomány, a technika területén átvette laz irányításit és a világ minden átlátszó félgömbbel leitakart települése erre az egyre figyelt, a különös gépéről elnevezett XU7 városra. Mii több: a művészet is felvirágzott. Csodálatos új zaneszámofcat sugárzott szerte ia világba XU7 rádióá/docmáisa, a költők versei váratlanul érthetőkké váltak, az írók nyitott szemmel jártak és meghökkentő gyorsasággal rátaláltak az útra, amit odáig olyan reménytelenül keresgéltek. A képzőművészeti alkotásokhoz egyszer csak szükségtelenné váltak a korábban nélkülözhetetlen, jó kép- zeíiőarejű, fizetett „magyarázók”. Háború akkor már régen nem volt, XU7 mégis felfedezett olyan tulajdonságokat egyes emberekben, amelyek régen cisák hadviselésre és a sokák által kedvelt katonásdlira tette volna ,alkalmassá őket. Ezeket ;az embereket .a feltétlen engedelmesség utáni keserű sóvárgás jelilemiezte a. háborút]an, szürke békevilágban. Segített rajtuk ás a gép. Mondhatni, kimeríthetetlen vollt ;az ötletekben. Egyszerűen nyugállományba helyezett néhány erdőirltó és lerdőteilepítő automatát, s iaz ilyen „katonának valló”, egy ideje csak kallódó embereket osztotta be helyettük. Amit az automatáknál a programozás, itt különböző helyekre 136
