Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 2. szám - Gál István: Babits kézirataiból, "új" könyveiből
pély szónokának. Akkori sokoldalú kötelezettségei ezt sem tették lehetővé. Győr, Sopron, Kőszeg és Szombathely, de még Veszprém és Tapolca is kiesett Babits magyar földrajzi ismereteiből. A tolna-baranyai történelmi táj sokkal szegényesebb emlékei az Északmyugait-Dunánitúl zsúfolt 'európai kincstárának Légköréről és szelleméről .azonban tiszta .képet sugallt Babitsnak, ahogy ezt élete végén írt egyik legszebb és legtömörebb esszéjében, az itt közölt „Itália és Piajnnónlia” c. gyönyörű írásában kifejtette. A magyar történelem .eseményei és alakjai itt egy Zrínyi-versben elevenednék meg. Valóságos stigmaszerűen élte ájt a magyar történelem viszontagiságait és a magyar nemzet szenvedéseit. A töredékek a dunántúli tánigyú versednek nyers fogalmazványai, de így is epigramma formájú mivoltukban fogalmat adnak rajongásárdl tágafofo szülőhazája iránt. ÉN VAGYOK A ZRÍNYI MIKLÓS Fenn az árboc Leng a zászló kész a hajó kész a vár Nincsen oly erős varázsló aki azt lerontsa már. Őre is van háromszáz jó Felvonóhíd, árokgázló Istállóban nyerít száz ló Fala kemény alabástrom Be nem veszi semmi ostrom En vagyok a kapitány Váram Sziget, Váram Siklós én vagyok a Zrínyi Miklós és hogyha jön a török En a várból kitörök Háromszáz jön szóm után VERSTÖREDÉKEK Mikor hazamentem az este az éj sűrű volt és meg sem tudnám már mondani, hogy milyen színű volt se szürke se kék és a völgy oly nyomott, teknőszerű volt és se mécsest, se lámpát nem tartott se csillag se hold szekér zörgött s a bokrok bús tücske dalolt s leértem egyszerre. Az útja szurdikba hajolt pislogtak oldalt a pincék mert szűrték a bort nagy fekete vincellér hordót kalapácsolt. Elindultunk kánikulában a bús város vége lassankint elmaradt A nádas házak: a gólya komolyan nézett a magos kéményről a rét fölé; a nap, az ezüstköntösű alakos bölcs kék palástot vett föl; mi mentünk a kazlak alatt, nagy szénaszag áradt * Zeng, zeng a világ most is, és te hallgatsz, lelkem! A Duna vizei, vizei 116
