Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám - SZEMLE - Ferenczi Zsuzsanna: Útunk, Igaz Szó, Korunk

Bálint Tibor a középgan-etiác-ió (kiemelkedő tehetségű prózaírója. Zokogó majom című regénye igazi siker volt nálunk is. Nemcsak a külváros levegőjét sikerült kitűnően érzékeltetnie, hanem új prózai nyelvet is alkotott. A 32. számban olvashatjuk groteszk novelláját, az Egy nyaralás történetét. E nyaralás alatt válik nevetségessé, részben saját ostobasága, részben a véletlen miatt egy ellenszenves igazgató, aki nem bírván elviselni, hogy az egész gyár rajta mulat, végre-valahára elmegy más munkahelyre.

Hornyaik József novellája a 31. számban - Pirosak a palettán - inkább lírai útinapló, az író belső történéseinek, emlékeinek, lelki reakcióinak kivetítése. Panek Zoltánra az erős érzelmi telítettségű belső monológok alkalmazása jellemző. Elbeszélésének búcsúzó főhőse önmagát vizsgáló, vergődő emlber, kapcsolatainak felülvizsgálatára törekszik - most már reménytelenül. (48. szám). A -magyarországi lapokból szinte teljesen kiszorult a tárca. Az ÚTUNKban Szabó Zoltánnak állandó rovata van, címe: 100 úton csatangol az -ember. Találkozásokat rögzít a sofőrrel és a pásztorral, a kubikossal és a volt -szerzetessel, -a cirkuszossal és a hajdani -tsz-elinöldkel, aki ma sem tudja, hogy az ajtajára kitett tábla: „-Mielőtt belépsz kopogj utána -töröld meg -a bakancsod s várd meg míg hallod szabad utána vedd 1-e a kalapod s ha belépsz köszönj s utána várd meg míg előadhatod a mondanivalód” - -miért is okozta a bukását.

Elsősorban tanárokhoz és diakókhoz -szól Cs. Gyimesi Éva rovata a Nyelv és stílus, és a tanévben jelentkező i-sk-olai oldal, a +1. A Bóják - az élő világirodalom tengeréből -kiemelkedő írókról, költőkről szóló miniatűr esszék rovata.

Riportokat ritkán közölnek, de mindig -nagyon érdekes, időszerű írásokat. Ilyen vol-t -az olimpiai összeállítás, a vidéki pedagógusnők helyzetéről szóló riport, vagy az Asztalos Lajos áltál bemutatott Vis-tai -hétköznapok. Egy fejlődő falu, a magyarországi falvakéval sokban rokon problémáit ismerhetjük meg belőle.

Páll Árpád két -tanulmánya a tragédiával, ezzel a csodálatos műfajjal foglalkozik, melyre nem a folyamatos fejlődés a jellemző, -hanem az időnkénti fellángolás, majd veszteglés. Vannak -korok, mikor teljesen eltűnik. A tragédia bölcsőjénél — az ókori Görögország társadalmi, gazda-sági viszonyait ismerteti, melyek között a tragédia megszületett. (38-39. -sz.) A mai -színház és a -görög témák - a tragédia időszerűségének bizonyítékait, elméleteket és műveket -elemez.

. Erdély és különösen Kolozsvár mindig -meghitt otthona volt a színházi kultúrának. A 45. számban Enyed-i Sándor -emlékezik -meg a kolozsvári -színház fennállásának 180. évfordulójáról, -s néhány oldallal hátrább Bán Ernő és Cselényi László így folytatja: „A hagyományok passzív tisztelete önmagában -sehová sem vezet.” S nagy felhívásban? Programban? Körvonalazzák a kolozsvári szabadtéri játékok lehetőségeit, méghozzá úgy, hogy a Bethlen bástyáról és -más -műemlékekről készült fényképen berajzolják a játékteret és -az ülőhelyeket, -s -az eltérő stílusú, hangulatú terekhez, épületekhez illő drámákat is javasolnak.

Sajnos nem ír-hatunk minden törekvésről, tendenciáról, mely az ŰTUNKbaa nyo- monkövethető. De nem -mulaszthatjuk él -megjegyezni, hogy ellentétben a magyarországi lapokkal - ahol valahogy eltávolodott író -és olvasó, -szerkesztőség és előfizető -, itt állandóan érezni -alkotók és befogadók szoros kapcsolatát. S ehhez nagyban hozzájárul K. N-agy Antal tündöklőén -szellemes Levélváltás című rovata.

Az ÜTÜNK gyorsan informáló, széles spektrumával ellentétes a nagymúltú KORUNK szerkesztés-módja. Világszerte sokasodnak a folyóiratok tematikus számai. Ezzel ugyan elvesztik egyik alapvető jellegzetességüket, a sokszínűséget, de lehetőség van egy -téma -sokszampontú megközelítésére.

A KORUNK 1972. évi 7. számát -az olimpia jegyében a sportnak -szentelték. Zörgő Benjámin A győzelem és vereség lélektana c. cikkében megállapítja, hogy a tu89