Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - SZEMLE - Marafkó László: Bertók László: Fák felvonulása
gyermekkori tájiba, amikor még minden tiszta, szinte idilli volt, amikor Ádám még „(kapun (belülről” látta, láthatta a világot. S ugyanakkor a téli táj egyértelműbb, áttetszőbb is, jobban (kirajzolódnak <a viszonylatok - ahogy ezt különösen József Attila óta megszoktuk. Az önfelmérés egyértelmű háttere, vetítővászna a téli táj. A próbák árán jut el Bert ók oda, hogy - igaz, imég produkcióként, szinte önhipnózis árán - az ifjúkori táj megidézlhetővé válik, ahelyett, hogy önként felidéződne (Savászana). S ez már az önmaga felett, a „gyengébb” énje felett aratott győzelem jele, kezdeti formája. Az igazi győzelem a kötet utolsó ciklusa, Az ember. Itt mutatja meg a költő, hogy nemcsak pontos, s érzelmileg mégis gazdag, sokfelé ágazó verseket tud írni, hanem azt is, hogy elindult az egyensúlyt, biztonságot jelentő világ felé, egy maga törte csapáson. A közvetlen élmény már kiszűrődött ezékből a versekből, s mégis ezek a konkrét utalások nélküli versek mérik be pontosabban a költő helyét. Villanásnyi időre vissza- visszatérnék a korábban megismert képek, szavak, de csák azért, hogy immár egy új költői világot vetítsenek elénk. Ezekben a versükben fogalmazza meg a költő, hogy iaz ember nemcsak a véletlenek lés a történelem keresztezés! pontja, hanem több is ennél, olyan lány, akinek „a csillagos ég áramtelepe / koponyájában bizsereg”. Tárgyilagos és itárgyias versek ezek, mégis értelemmel és érzelemmel tekék. Meg-meglóduló szabadversek, a korábbi hangulati!, rímeket bongató versek helyett. Külön említést érdemel az Arcok, betűkkel ciklus, amélyndk jórésze először napilapban látta meg a világot. PrózaversoMusként -említi a (költő ezeket a hol szatirikus, hol groteszk elemekkel (átszőtt portrékat. Portrékat? Hiszen akkor emelkednék a költészet szférájába, amikor - már-már fölfedezni vélve az olvasó a modellt, a mintát adó személyt - a költő „csavarint” egyet a versen, fantasztikummal és képtelenséggé! feltöltve emeli őket a konkrétum fölé. Hogy ezáltal még általánosabb érvényt nyerjenek’. Bertó'k László megtalálta azt a csapást, amelyen továbbhaladva saját útjává kell szélesítenie azt. MARAFKÓ LÁSZLÓ SZÉP LAJOS: HÁZAK 86
