Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése II.
De az clborulásra más ok is volt: a teljes politikai bizonytalanság. A háború még nem ért véget, amikor Kisfaludy felmentette magát a szolgálat alól, s új fordulatainak híre, zaja elhatott a kámi paradicsomiba is (26., 40., 46., d.). S ha „oly sok nemzet vérharcában, a fél világ ziavarjában” békében is érzi magát, ki tudja mit hoz a jövő? Ausztria még abban az évben újra békét köt (99. d.) - 4 év múlva mégis kitör a harmadik háború. „A nemesi borúlátás” ez időben eléggé indokolt! A borúlátás ellensúlyozására s a múlandóság elleni Vigaszcseppekkent Kisfaludy verseiben is feltünedeznek a meoklasszicisita korban fentiét népiszem;södö horatiusi eszmék. így születnek meg a „campe diem" horatiusi tanácsnak kisfaltidyas változatai: ,,Barátim! hát ne henyéljünk, a kevésből sokat éljünk! (130. d. hasonlóak: 40., 98., d.-ban). Csak nagy vonalakban vázolhattuk a Boldog Szerelemben kifejezett gondolatvilágot. E gondolati elem túláradása az, ami jellegében különbözteti meg a Kesergőtől. Azt általában költőibbnek tartják az érzelmek erősebb örvénylésc és ennek megfelelő hangszerelés folytán, ez viszont változatosabb tartalmú, eredetibb és őszintébb is. Persze azért a Boldog Szerelemben is találunk olyan gondolatokat, érzelmi helyzeteket, amelyek más írók, költők műveiben is fellelhetők. Az összehasonlító irodalomtörténet benne főleg rousseaui .nyomokra bukkan. Ilyennek látszik a Szív és Ész antagonizmusá- nak gondolata, amelyben a felvilágosodás két iránya; a racionalizmus és szentimentalizmus ütközik vagy egyezkedik; még inkább a tecmészetközipontúság, melyről ilmétnt szóltunk.® De ha mindenképpen forrásokat, hatásokat keresünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a legközelebbit: a hitvestársat sem, aki közvetítem múzsája, egyben hősnője, s feltehetően valamennyire inspirálója is a műnek. Hogy ezt kimutathaissuk, az eddiginél többet kellene tudnunk Szcgedy Rózáról, de hogy a feleség gondolkozása, magatartása mélyen hathatott a költőre, azt a B. Sz. fe lépten-nyomon elárulja. A szerelem lélekformáló, jelfemalakító .erejéről .nem egy helyen szól költőink, öntaagára is akalmazva azt. Úgy érzi 28-ik születésnapján, hogy láza boldogító Ígértjével őt mintegy újjá teremtette (65. d.). Hogy egy szavára világosság lön fejében (59. d.). Nem kétséges, hogy a házasságban költőnk morális magatartása alapjában megváltozott, is ebiben nyilván nagy része van annak a nőnek, aki a virtust eléje helyezte a szerelemnek (Liza elve a Két szerető szívben.®), s aki a hazugnak bélyegzett nagyvilági lélettől férjét is megváltotta. (I. ének utolsó sorai szerint.) Hogy aztán a költő virtusában mennyi a rousseaui etika, miennyi a hazulról, iskolából hozott hagyományok folytatása vagy felújítása, nehéz tisztázni, de a oilkltas utolsó előtti dala, amelyben közvetve felsorolja a lelkében tisztelt értékeket — fordulatot jelent. A hazai miliő is erősíthette ezt. Hiszen „az örökké nyughatatlan utóbb mégis csak visszavágy születési fészkébe” — írja a 83-ik daliban. És mát nincs messze az idő, hogy szószerinti értelemben is Visszatérjen oda: . . . Sümegre. A REGÉK FELÉ A Boldog Szerelem sajátosságainak áttekintése közben olyan jelenségeket is észlelhettünk, amelyek Kisfaludy költői fejlődésének további útját mintegy előre jelzik. Egyik, amit az irodalomkutatólk általában felhoznak, az érzelmi apály, szerintünk inkább átalakulás, mely nemigen kedvez a lírának, cs egyre inkább helyet ad a bölcselkedö elemnek. E bölcsdkedő készség azonban a továbbiakban nem mélyült cl és nem szélesedett ki annyira, hogy belőle valami nagy alkotás szülessen, de apróbb gondolatszikrákat ezután is kipattant, is ezek vagy a nagyobb müvek, drámák, regék szövegébe olvadnak be, vagy önálló epigrammaszerű kis versekké teljesednek, formálódnak. A másik jelenség költőnk hangulatának időnkénti elbondása, örömének búval keverése, mely költői érdeklődését a tragikus témák és megoldások fele terelik. A harmadik, amely az előbbiekből következik: a műfajváltás igénye. Az epikusiságra ez ideig is volt hajlama Kisfaludynak, s ezt élményeinek, ihletforrásainak keveredése is indokolta (a Kesergő Szerelemben). A Boldog Szerelem viszont lírai önállóságát mintegy kimerítette. Ismét szükségesnek érezhette tehát mások, képzelt alakok érzelmeinek kifejezését, megélését, vagy inkább a magáénak újra való átélését, de más, képzelt helyzetekben, változatokban. Ez csak fiktív bősök és történetek révén lehetséges. Ez vitte rá a regeírásra - még a Boldog Szerelem teljes befejezése előtt. Ám volt a regdiMetnök más, önálló forrása is: költőnk történeti érdeklődése. Ez még gyermekifjú koráig vezethető vissza. Mint pozsonyi akadémikust, egyedül a história érdekelte, s később 67