Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése II.
házaspár gazdasági naplóiból, melyeket (példás pontossá gigái vezettek.G2 E feljegyzésekből kiderül, hogy nagyon is szerényen kezdték. Egybekelésükkor mindössze 300,- Ft készpénzük volt. A Sze- gedyek még az évben történő osztozkodásálból is összesen csak 1566,- Ft készpénzt bevételeztek. Ékszereket adták el potom áron, sőt miég Róza asszonynak egy selyem ruháját is értékesítették. A pénzes menyasszony meséje fantázia műve. De a folytatás isem mutat diú'skálótdást. A Napló adatai szerint 1800—1829 között mindössze 9 év mérlege nem volt veszteséges. Bizony sokszor nyakig úsztak az adósságokiban, ibár igyekeztek tőlük szabadulni - még a háborús áremelkedések kihasználásával is.163 Mert bevételük csak a bizonytalanul fizető mezőgazdasági terményekből, borból, gyap- júíból, birkáiból került, meg az areodákból. Földesúri forrásból eredő jövedelemnek nincs sok nyoma a /Naplókban. A gazdálkodásiban különben nagyon egyetértettek. A deánykorában „nagy dáma” híréiben áldó menyecske böiLosen tudott alkalmazkodni, szerény volt és takarékosß'1 Ily jó egyetértés mellett az anyagi gondok nem zavarták boldogságukat. Egyelőre még az írói alkotó kedvből is maradt, bár időköziben - mint látni fogjuk - az ihlet el-elapadt. Még Ötvösön Takáts barátja rendelkezésére bocsátotta a Kesergő Szerelem kéziratát. Ennek kiadatását bécsi barátai sürgették, és Tákáts vállalta a kiadás minden terhét. így jelent meg 1801-ben az első magyar szerelmes verskötet Takáts bevezetőjével, a szerző nevénék említésié nélkül. De már a háziasság első napjaitól készülőben voltak a Boldog Szerelem dáliái is. Mert költőnk úgy érezte, hogy a kesergések után a boldogságot is meg kell énekelnie. Batsányinak 1800 júniusában már mutatót is küld bedőlök.űü Hanem kissé lassan készültek a boldogságról zengett dalok. Fenyő szerint csak 180.4-ben fejezte be ezt a ciklust, közben pedig megírta kiét regéjét és dolgozott a levélregényen is. Hogy az ilyen nagyméretűre tervezett ciklus befejezése soká elhúzódott, nem csodálni való. A költő alkotó kedvét sok minden lefékezhette: gazdaságának megtervezése, ezzel járó gondjai, hangulatának időnkénti ellib omlása is, következésképpen ihlethiánya. De az is meggondolandó, hogy az elért boldogság kevésbé ösztönzője a költészetnek, mint a frissen támadó vagy feltartóztatott érzés. A szív kezdeti ujjongásáit költőinknél is csakhamar a megelégedés, megnyugvás szellíd érzései követik. Az érzés ilyenkor inkább átadja helyét a bölcseik odő gondolatoknak, itárgyias elemeiknek. Ez persze nem jelenti az érzelmek mogfogyását, inkább megnyugvását. A tűz nem lobog már, de továbbra is melegít, s ha úgy fúj az idők szele, ismét fellobbanhat. A házaspár későbbi levélváltása a nemesi fölkelés idején - 1809-1910-ben - ékesen bizonyítja meghitt kapcsolatukat, s ezek a levelek már igazán nem irodalmi céllal készültek. Az érzelmi helyzetek ilyen vagy hasonló alakulása magyarázhatja meg a Boldog Szerelem befejezésének elhúzódását, de a mű egyes tartalmi sajátságait is. Lássuk ezeket közelebbről! A BOLDOG SZERELEM A mű a Kesergő Szerelemhez hasonló terjedelmű, és felépítése is erre emlékeztet: Dalokból és énekekből tevődik össze ez is. De az utóbbiak száma csak 7, s minden 25 dalt követ egy ének, az utolsó dal csoportot kivéve. A dalokban általában itt is egyetlen gondolat vagy érzelmi állapot művészi kifejezése történik, változatos, ötletes formában, epigrammaszerűen, míg az énekekben bővebben, részletezőbben tárja fel a költő mondanivalóját (pl. megváltozott életéről, kedvtöltéseiről, a „kellemekről”). Tartalmi rendezettségre most sem igen volt gondja. Majd minden dal és ének különálló darab, bár vannak tartalmilag összefüggőbb dalok is. (FI. 1-16, 31-34, 135-137 stb.) A Boldog Szerelemnek lis van továbbá valamelyes epikai fonala, de felette rövid, s az első ének után el is szakad, csak imitt-amott bukkan fel egy-egy életképiben vagy eseményre, időmúlásra célzó sorban. Az első dalos oporüban és ezt követő énekben a beteljesedett szerelem ujjongása lelkendezik. Miég fel tárulnak a keservek emlékei, hogy aztán minden az új, megváltozott életről zengedezzen. Az epikai elem mindössze ennyi: Nem igaz, hogy Liza (most már nevén nevezi szerelmét), nem viszonozta érzelmeit. Csak rágalmazás, vénasszonyok áskálódása választotta el őket, de már többet nem árthatnak .nekik. Az esküvő és nász után minden megváltozott. „Eddig a bú fellegével volt minden béteritve . . ., de most minden örömöt ádl ,,(15. dali). „Más a világ ábrázatja, másként látnak szemeim . . . mások lelkem répületi, mert szeretek, s szerettetem . . . (16. dali). Az első énekben 64
