Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Mátyás István: Gondolatok a Kozmosz-könyvekről
címmel irodalmi és politikai antológiát is kiadott a Kozmosz, latin-amerikai szerzők írásaiból válogatva. Jelent meg riportkötet is - Sulyok Katalin: Indul a mezőny -, s nem maradtak el a magyar és külföldi szerzők tollából származó regények. Ügy tűnik, a Móra Kiadó ifjúsági műhelye mindinkáhb alapvető feladatának tartja a fiatal, tehetséges lírikusók nyilvános fórumhoz juttatását is. Gondolok például Pécsi Gabriella vagy Semsei István könyvére az újabbak közül. És most nézzünk néhányat „példaként” az idei Kozmosz-könyvekből. SULYOK KATALIN: INDUL A MEZŐNY A név nem ismeretlen. Sulyok Katalin írásaival, riportjaival évek óta találkozhatnak az Élet és Irodalom meg a Nők Lapja olvasói. Indul a mezőny című könyvének témáját a kötet alcíme pontosan és egyértelműen meghatározza: Riportok pályakezdő fiatalokról. Egyetemistákat és segédmunkásokat, az iskolát éppen csak elhagyókat, a gyárba nemrég bdkerülteket, a választott vagy adódott pályán induló fiatalokat kérdezett meg Sulyok Katalin, milyen elképzelésékkel, gondokkal, örömökkel, szándékkal és várakozással kezdik vagy kezdték meg önálló életüket. Nem egyszerű kérdezz-felelek játékot rendez a riporter - szerencsére -, hanem a párbeszédeiket remek portrékkal és alapos megfigyelésekből származó, a dialógusokban említett összefüggéseket is motiváló környezetrajzokkal is kiegészíti. Alaposan ismeri a mai pályakezdők gondjait, lehetőségeit. Kötetének egészét éppen a témában való nagyfokú jártassággal jellemezhetjük leginkább. Tájékozottsága kettős forrásból származik. Érezhetően elolvasott mindent, kezdve az idevágó rendeletektől és határozatoktól, amit osalk feliek. A másik forrást természetesen maguk a riportalanyok, az általuk elmondották adják. Nemcsak a véleményüket hallgatta meg Sulyok Katalin, hanem családi és munkahelyi körülményeiket is igyekezett megismerni. Minden esetben vállalta a fáradságos utánajárást, <s így a megkérdezetteken kívül egy nemzedékről és a társadalom alkotta háttérről is sikerült valós és érzékletes képet rajzolnia. Kötetének egyetlen szépséghibája az egyes riportok eléggé laza kapcsolódása. Tartalmi értékén, elgondolkodtató és állásfoglalásra késztető hatásán azonban ez semmit sem ront. THURY ZSUZSA: AZ AMERIKAI NAGYNÉNI Aki a cím után ítélve a megszokott gazdag amerikai nagynéni és a szegényebb magyar rokon történetekre gondol, annak „csalódnia” kell Thury Zsuzsa könyvében. Ez a csalódás azonhan csöppet sem kellemetlen. Az írónő a drámairodalomban jól ismert fogással él: megszökött, elfogadott helyzetet állít fejtetőre, felcseréli a szerepeket. Az „amerikai nagynéni” egy idősebb magyar színésznő, aki 'eléggé jól keres ahhoz, hogy lánykori barátnőjének már Amerikában született, <s most is ott élő lányunokáját vendégül lássa egy nyáron, méghozzá 'két fiúval, a férjjel és a közös baráttal együtt. Az unoka mindössze 19 éves, hasonló korúak a fiúik is. Fiatalok és idősebbek kerülnek össze egy lakásba, és élnek ebben a kényszerű összezártságban néhány hétig. Thury Zsuzsa azt bizonygatja, hogy a generációk között nincsenek olyan nagy szakadékok, mint amekkorákról gyakran és előszeretettel beszélünk. A kötet humoros, kalandos, szórakoztató. Igaz, olvasása közben mindvégig megmarad az az érzésünk, hogy szereplőit nem szabad túlságosan komolyan vennünk, de ettől még remekül szórakozunk rajta. Rokonszenvün- ket csak fokozza az a nyelvi lelemény, ahogyan az írónő az amerikai lányt, Emilie-t beszélteti. Emilie jól tud magyarul, csak egyes fogalmakat nem mindig a megfelelő 569
