Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 5. szám - Káldi János: A korai hó (vers)

A korai hó Nem gondoltak rá az ágak, nem a madarak. Az az égszín sapkáját lány sem, aki itt megy át a parkon minden reggel, emlékezetemben. Egy órán át ha es­hetett, mert alig ér bokáig. Váratlanul jött, fe­nyők és álmok közt, utánozhatatlan áhítattal. Mag­i' ázóan csodálatos és fehér. A lélek tisztaságát idézi. Nézem az ablakon át. Olyan, mintha én álmodtam volna. Olyan, mintha én énekeltem volna a fűre, a fákra, az útra. A világra. RENNER KÁLMÁN: G. HAUPTMANN 11.

Next

/
Thumbnails
Contents