Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: A mai ifjúsági regény útja

valóiban ilyen komolyan, tudatosan számba vesznek dolgokat, de hogy - mintegy tudat alatt - lejátszódnak bennük ezek a belső monológok, az bizonyos. Mándy említett Csutak-könyvében sajátos 'formát talál ehhez. Csutak egy korhadó öreg kerítéssel beszélget, amelyre Színes Gézáók csoportjának hirdetéseit, felhívásait szokta; raíjzodni. Annáik mondjjia el szíve bánatát vagy örömét, s ez a belső monoi ogizál ás nem más, mint a rejtett gondolatok, érzelmek feltárása'. És ez egyre nagyobb helyet kap az ifjúsági regényekben is. A Kulipintyó igazi értéke a konfliktusok megfelelő előkészítése és ikiélezeütsége mellett a kamaszok belső világának feltárása. Meglepően szép megoldásokat találhatunk a regényben. Nézzünk ezek közül kettőt.

a) Nyéki zabolátlan, felelőtlen, felületes. Sokféle vásottságot elkövet, de alakjában véve félénk, becsületes. Döntő pillanatokban ez a jobbik énje .kerekedik felül. Félénkségének ábrázolásából, érzékeltetéséből álljon itt néhány sor: ,,A villanyt már eloltotta rég, a történelemkönyv ia főidőin. Ringott az álom hullámain. Egyszerre felriad. Hány óra? Éjfél? És olyan sötét, hogy vágni lehet. Most, most kezdik ,rá a mocorgást a bútorok. Ilyenkor szokták: a szék, a dívány odaát."’ (98. old.)

b) Jani, azaz Dr. Penc mindig úgy érzi amikor kihívják felelni, hogy valamiféle üveghacang ereszkedik rá és nem hallója a kérdéseket, s nem hallat szik át ezen a bórán az ő szava sem. Most is így járt. Utána beül a padba, fiirkálgat. ,,Egyszercsaik éktelen csörömpöléssel földre hull valami. Egy lány a könyökével lesodort a pádról egy kis palackot. Kémiai kísérletre hozta, s most eltörött. Aztán zsivajgás az osztályban, de „Jani fülében még mindig ott a csörömpölés. Mintha nem is az a kiis paŰack, hanem laz üvegharamg pattant voilna szét. Eura alkotmány volit, önműködőiéig nyílt és zárult, ha felelni hívták. Most vége, nincs. Lepottyant nagy zajjal :a földre, s apró szilánkokra biitüt. Nem fél a Rózsikétól.” (Rózsika tudniillik a tanárnő, akiinél sohasem .tudott felelni.)

A Kulipintyó az elmondottak ellenére iskolai témára koncentrált, de nem annyira, minit az úgynevezett iskola-regények. Különösen a felszabadulás után, majd az ötvenes években volt ez általános tematika - részben a szovjet ifjúsági irodalom hatására. (Thury Zsusza: A francia kislány, Gergely Márta: A mi tanítónk, Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának stb.) Az utóbbi két év Sirály-könyveiben Nagy Katalin: Leföljebb három pofon című regénye sorolható ide. Az iskola egyik sajátos problémáját, a napközis gyermekek életét ragadja ki, mégpedig közvetlenül a föltszaibadúlás utáni évek sajátos viszonyai között. Egy fiatal, éppen most végzett tanárnő egyik külvárosi iskola napközi otthonába kerül, a hosszú háború alatt elvadult gyermekek közé. Hogyan állja meg a. helyét ott, ahol az erőskezű férfitanároknak, sőt még az igazgatónak is gyakran meggyűlik a bája?

Az természetes, hogy néhány gyermeket ki kell emelnie, s az is természetes, hogy ha valamennyire is rendet akar teremteni, a leghangosábbakkal kell törődnie, azokat kell megnyerni, vagy leszerelni. így lett a regény hőse Pók Öcsi, akiinek tekintélye vám akire hallgatnak a napközisek, rne.rt a legerősebb, mert az iskola ugróbajnoka és amellett jóeszű. Csak éppen nem a tanuláshoz, hanem a gyerekes-ínyekhez van inkább kedve. Miért? Ezt kell jól megismernie, hogy eredményesen kezdhessen vallanak. Ez egyébként biztosítja az érdekességet, kalandosságot iis, hiszen Pók Öcsitől a legváratlanabb fordulatok, tettek várhatók. Romantikus a családi környezet is. Szülei egy kis vándorcirkuszt tartanak fönn, de az édesapa még mindig nem került haza a háborúból, s így az édesanyára mérhetetlen baj, gond szakad. Ideges, és nem is tud bánni a fiával, aki egyre várja h.aza az édesapját. Szeszélyes, erőszakos, kiszámíthatatlan. A legváratlanabb tette, hogy éppen az iskolaközi sportverseny idején hirtelen eltűnik.

Pók Öcsi mellé helyes érzékkel választja ki az író Kilencet, egy minden lében kanál, mulatságos kisgyereket. így válik teljessé a romantika.

A regény hangvétele friss, alakjai az említetteken kívül: Gál Jósika, a tornatanár, Czudar István, az igazgató, a szülők mind sajátosain megformáltak. Átgondolva, mégis hiányérzetünk támad. A részlieteiihon helytálló, valóságos helyzetek, alakok végiül kissé ideallizálitinak tűnnek. Idealizáltnak egy iszép heppiondes befejezés érdekében. Megoldódik a Pók Öcsi-probléma, s ezzel egyidejűleg Ködm'ön Erzsié is. Sok-sok tanácstalanság, kétségbeesett próbálkozások végén túl gyorsan oldódik meg minden. Nem feltűnő ugyan ez a folyamat, de gyengíti a regény művészi erejét. Bizonyos azonban;, hogy a regény így is igen érdekes és értékes, és különösen egyes részletét mélyen átélhetik a gyermek olvas ók.

Három olyan ifjúsági regényt említettem, amelyek az úttörőéletben keresik a regényes, romantikus lehetőségeket, az érdekességet. Az úttörőmozgalomnak megvannak ugyan, az általánosai érvényes kötöttségei, de kalandos lehetőségei is. Kiss József László „Megtörtént imesié”-mek nevezi Jó szelet, kapitányi című regényét, hozzátéve: „Égy csapat így erek önfeledten játszik. Olyan koriban, amelyik megengedi nekik a jóízű, romantikus játékot.” S a regényben valóban ez történik: kalandos utazás keretében. Kalandos már az elhagyott vontatóhajó felfedezése és megszerzése is, amely után természetesen a tanáruk irányításával' índiánőrsből matrózőrssé, a kiét velük együtt utazó tanáruk pedig kapitánnyá és másodkapitánnyá vedlenek. A főhős, aki első személyben meséli dl az eseményeket, nem mintagyerek, de eszes és talpraesett. Hogy milyen érdekességek történhetnek egy ilyen nyári hajókirándulás. alkalmával? A szerző nem hajszolja a nagy kalandokat. Inkább sok kis érdekes mozzanat, kaland, tapasztalat ábrázolására törekszik vidám, szellemes, tréfás hangom. Érdekes, igalai pedagógus-, igazi nevelő regény. iSiehol sem erőltetett. Kiss József László jó nevelő. Tréfái,

8o