Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Végh Péter: A munkásfiatalok és a művelődés - Vasváron
VÉGH PÉTER A munkásfiatalok és a művelődés Vasváron Tavaly felmérés készült Vasváron, melynek az volt a célja, hogy a helyi 17-25 év közötti munkásfiatalok kulturális érdeklődésének, életének helyzetét feltárja. A kialakult kép elsősorban az itt élő fiatalság és a művelődési központ kapcsolatát tükrözi. A kérdőív is ebből az aspektusból fogalmazódott. A 120 vizsgált személyből (ezentúl v. sz.) jelenleg 4 végez mezőgazdasági fizikai munkát, 7 technikus, 47 szakmunkás, 40 betanított munkás, 6 segédmunkás, 16 egyéb munkakörben dolgozik. KAPCSOLATOK Vasvár tizennyolc üzeme és gazdasági egysége 1221 ipari munkást, két termelőszövetkezete pedig 800 mezőgazdasági dolgozót foglalkoztat. „Az üzemi és tsz-dolgozók kulturálódásának, művelődésének feltételei nem minden esetben biztosítottak, részben azért, miért a gazdálkodó egységek költségvetésűikben nem terveztek ilyen kiadásokat, részben pedig, mert az e célra rendelt alapok máshogyan kerültek felhasználásra.” - közli a Vasvári Művelődési Központ munkaterve. Ugyanitt olvashatjuk, hogy a nagyközség területén működő intézmények, üzemek kulturális tevékenységre alkalmas helyiséggel nem rendelkeznék. Persze ez nem indokolhatja ,a stagnálást, -a tehetetlenséget. Ha nincs megfelelő helyiség, akkor ne is kezdeményezzünk akciókat, rendezvényeket a munkahely, az üzem szervezésében, esetleg anyagi dotálásával is? A művelődési ház mindenkinek rendelkezésére áll; szervezetnek, intézménynek, egyénnek. Csak -meg kell keresni és találni egymást! Az pedig nagy felelőtlenség, ha a költségvetés nem tervez kulturális célra, vagy ha ilyen alapjait másra használja fel. Az üdültetés, jutalom- kirándulás, nőnapi ünnepség — és ezek finanszírozása - elsősorban szociális kérdés. A kulturális ala.p úgyis olyan kevés, hát okosan kell gazdálkodni vele! A kapcsolat ürügyén említjük, hogy 1970-ben a művelődési központ 177 000 Ft-os íköltségvetósi keretét az 5000 Ft-os tanácsi fejlesztésen kívül a Kossuth Tsz 6000 Ft-tal támogatta. A mumkaterv szerint: „A szakmai műveltségben vállalt feladatok elsősorban kint a munkahelyeken, üzemekben realizálódtak.” Zárójelben a mondat után: „vetélkedők”. Rögtön felötlik a gondolat, ha nincs megfelelő helyiség, jól felszerelt klubszoba, előadóterem a munkahelyeken, akkor miért ott tartották a rendezvényeket, s miért nem az igényeknek megfelelő művelődési objektumban? És ha már a munkahelyeken realizálódtak a szakműveltség emelését célzó feladatok, alkalmazhattak volna a vetélkedőknél intenzívebb formákat is. Természetesen vetélkedőkkel együtt. A munka- tervből kiderül még, hogy a felnőttoktatás szervezése nem sikerűik,~az ismeretterjesztő program sem tartalmazott olyan közismereti előadásokat, amelyektől kellő hatékonyságot várhatnánk. Ezen a téren egyre inkább a tömegkommunikációs eszközökre szorítkozunk, megfelelően felhasználva ezek szolgáltatásait. „Televízió nézésére minden 351
