Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pozsgai Zoltán: Őrség, merre mész?

Aztán közölték a lapok - először a Vas Népe és a Magyar Rádió Győri Stúdiója hogy a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola (most már egyetem) Bélák Sándor professzor vezetésével kezébe vette az őrvidéki talajok meliorálásának ügyét. Az állam és Vas megye százmilliókat fordít a technikai, kémiai és biológiai talajjavításra.

Csupa nagybetűs cím .. .

Azóta százmilliók vannak már a földben.

Az őrségi talajok termése pedig a legtöbb község határában megkétszereződött, azaz inkább megháromszorozódott. És most még mindig érkeznek az Őrségbe az égetett „cserép-csövek”, bár már Bajánsenye körül is készítenek ilyesmit a talajok „alácsövezé- séhez”.

Már jócskái} előrehaladt a melioráció, amikor Öriszentpéteren egy tálcán egy ollót nyújtottak át dr. Kelemen Ferencnek, Vas megye Tanácsa általános elnökhelyettesének. Vasárnap volt, fúvószenekar, himnusz, szalagvágás, népes közönség, riporterek. A Vas Népét én tudósítottam. Dr. Kelemen Ferenc ünnepélyesen átadta az Őrségnek a tájegység első gyárát. A szombathelyi cipőgyár épített Öriszentpéteren egy új, modern, impozáns gyáregységet a megye politikai, állami vezetőinek ösztönzésére, hogy ez az uj gyáregység lekösse a mezőgazdaság gépesítése révén felszabaduló és eredendően létező munkaerő-felesleget. i(A gyár még nem funkcionál tökéletesen, de már munkát, kenyeret ad.)

Gyorsan fejlődik mostanában az ipar az Őrséghez közeli, vele szomszédos centrumokban is. Körmenden most épült fel a Budapesti Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár új gyáregysége. Szentgotthárdon nagy rekonstrukciós munkák révén kibővült, modernizálódott a selyemipar. Magyarszombatfán a fellendüléshez szükséges ösztönzést kapott a hagyományos kerámiaipar. Az Őrség számos mezőgazdasági üzemében korszerű, „iparszerű” szarvasmarha-telepek épültek. Lendületesen fejleszti >a fafeldolgozó üzemeit ezen a tájon a Szombathelyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság.

Az őrség megváltozott.

Szentpéteren, Kercán, Bajánsenyén és másutt új utcasorok épültek. Általában fürdőszobásak, vannak közöttük emeletesek is. Frissek, derűsek, tv-antennásak, és közöttük itt is, ott is új középületek, üzletek láthatók. Egyébként az Őrség központjában, Őri- szentpéteren kissé ,ymeghangosodott” mostanában az élet. Az eszpresszóban folyvást szól a zenegép. Gyári gépek, traktorók, autóbuszok moraj Iának immár elég gyakran. Szaporodnak a „maszek” személygépkocsik. Csupán Öriszentpéteren és „kapcsolt részein” 50 van belőlük, ugyanennyien pedig befizettek rá. Előtte - természetesen - fölruházkodtak, legalábbis a legtöbben.

Az Őrség táji szépségekben csodálatosan gazdag. Űjabban erről is egyre több tanulmány, propaganda-kiadvány szól. Táji szépségét egyelőre 'kevesen élvezik a környék lakóin kívül. A közeljövőben azonban talán már lesz arra is pénz, hogy az idegenforgalomhoz szükséges panziók, üdülők épüljenek. Erre még szüksége van az Őrségnek, hogy felmutathassa szépségeit, s a lehetséges idegenforgalomból is bizonyos előnyökre, haszonra tehessen szert. Mert - ha nagy is a fejlődés itt - még nem fenékig tejfel az élet. (Persze iseholsem az.) Ami az anyagiakat illeti: az Őtvidék lakossága nagyon sokat gyarapodott, de az évszázadokon át átkossá ülepedett elmaradást még nem sikerült eléggé le- küzdenie még a nagy állami támogatással sem.

III.

Nádassy László nem ilyennek látta az Őrséget.

A Valóság 1971. 10. számában szinte egyetlen becsülő, elismerő mondatot sem írt le az Őrség fejlődéséről „Rebellió” című írásában. Keményen bírálta szinte minden sorával a .megye, a körmendi járás, Őriszentpéter politikai és állami vezetőit, akik - szerinte

249