Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Biró János: A család egy szociológiai vizsgálat tükrében az iskola szemével
szülőföldünk BÍR 0 JÁNOS A család egy szociológiai vizsgálat tükrében az iskola szemével Az iskola oktatási-nevelési gyakorlata valamilyen formában mindig számok a családi környezet tanulás- és viselkedésformáló hatásával. Az iskolai tanulás és viselkedés család társadalmi meghatározottságának gondolata nem új keletű; már Apáczai Csere János is a pszichológiai gondolkozást elv szerint járt el, amikor a tanulási színvonal elemzése során a „háztartások dóré családapái és anyái”-ról szólva az eredménytelen iskolai oktató és nevelő munkát egyéni és társadalmi összefüggéseiben magyarázta. Abban a korban még a zárt rendszerű család volt az uralkodó, de már nyomaiban észlelhető, hogy bizonyos rétegmozgás van kialakulóban. Életünk új szakaszában iskolai cs családtársadalmi elvárásaink a szocializmus távlataival fonódnak egybe. A pedagógiai gyakorlat minden pillanatban érzékeli a családi környezet előmozdító vagy hátráltató szerepét. Ezért ismernünk kell a családi nevelés helyzeteit és működéseit, s érzékelnünk kell azt a rejtett erőt, amely a család bázisán hat az iskolai munkával szemben jelenségszerűen észlelhető tanulói magatar cások és az iskolai helyzetekben megnyilvánuló viselkedésformák mögött. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a család személyközi kapcsolataiból, a család légköréből származó hatások rombolólag, vagy építőleg iktatódnak közbe. Ha követni tudjuk valamilyen pozitív vagy negatív pedagógiai helyzetből származó hatás útját a gyermekben jelentkező negatív magatartásig, vagy megfordítva, ékkor összefüggéseiben ismerjük meg .a család szerkezetét, működését, és lehetőséget teremthetünk a családi talajon érvényesülő negatív hatás ellensúlyozására. Annak ellenére, hogy ez a vizsgálat csak egy kisebb közösségre terjedt ki, mégis megállapítható volt, hogy a tanulók tanuláshoz való viszonya, magatartása, viselkedése, teljesítménye és a család pszichológiai dimenziója között imindig és törvényszerűen egyenesvonalú az összefüggés. Ez a felismerés méginkább szükségessé teszi a konkrét családvizsgálatot, mert a család és iskola viszonylatában felvetődő nevelési problémák értelmezése, annak magyarázata és szabályozása csak egy elméleti keretben leszűrt tapasztalatok alapján lehetséges. A család pszichológiai vizsgálatának csak egy lehet a célja: a nevelő-oktató tevékenység eredményessége érdekében a megállapított tények alapján elmélyíteni a család és iskola együttműködését, és gördülékennyé tenni az ifjúság oktatását, nevelését, pályaválasztását, a társadalomba való beilleszkedését. Ezáltal gyarapítani lehetne társadalmi önismereteinket, amivel lehetőséget teremthetnénk a tudatos változtatások előkészítéséhez, s talán előre felmérhetnénk azok következményeit is. 1 '
