Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - SZEMLE - Ferenczi Zsuzsanna: Útunk, Igaz Szó, Korunk
szivem alatt kap fogat, mint ki éhes, lobbal mar, csikorogva megcsavar, fakrisztusként kopogok, rugók holdat-csillagot. Nyissatok nagy ablakot, fülrobbantó huzatot - levegőt, mert fulladok! Ferencz S. Istvánt így mutatja be első kötete megjelenése alkalmából a 7. számban Farkas Árpád: „Én egyenlőre a költő keserves igyekezetét figyelem: miként buzgólko- dik összekuporgatni e táj lakóinak évszázados és mai kínját, örömét, magába oldani indulatát és görcsét, hogy kitekintsen majd velük e völgy-katlan világból.” Fodor Sándor neve nem ismeretlen a magyarországi olvasók előtt sem. Uj regényét - Megőrizlek címmel - a 7. és 8. számiban közli. Főhőse Eszti, tündéd, játékos kamaszlány, aki sehogysem tud könnyed természetességével, őszinteségével beleilleszkedni a kisváros és az iskola álszent, külsőségek alapján ítélő világába. Szerenosétilen véletlenek is hozzájárulnak egy olyan lehetetlen helyzet kialakulásához, melyből az egyedül maradt Eszti nem lát kiutat: öngyilkos lesz. Tolnai Lajostól Móriczig. Petéiéitől Csák Gyuláig - de sokan megírták már a kisvárosok gyakran pletykás, kicsinyes, rosszindulatú légkörét, de úgy látszik, még .sokáig élő probléma marad. A legismertebb erdélyi írók közé tartozik Páskándi Géza, akinek Dávid Ferenc- drámája, a Vendégség nagy siker volt először Békéscsabán, majd Pesten is. Páskándi egy egész életre tervezett drámaciklusánák újabb darabját a Galvani bókája, avagy ne nézzetek hülyének senkit c. ,,Bohóc-ziat”-át olvashatjuk az IGAZ SZŐ 7. és 8. számában. Ebben a nagyszabású sorozatban Páskándi nemcsak színpadi hősöket, helyzeteket akar ábrázolni, hanem a drámaírás történetének stílusait és műfajait is. Ennek a tervnek .az ötletét az .a vágy szülte, hogy a magyar drámaírás történetéből szükségszerűleg kimaradó fejlődési stádiumaikat (pl. commedia delFarte) pótolja, mintegy rekonstruálva a nem létezőt. Irt már romantikus mitológiai játékot, realista történelmi drámát, groteszket süb. A Galvani békája . . . bohózat, „11 ripaccio” modorban. Jelentése« nevű szereplői - Baromini Tinoni, Ebrudini, Szélburdella - történetükkel vidáman illusztrálnak egy tételt: a tudományt nem szabad olcsó célokra használni, (kisszerűén gyü- mölcsöztetni, nem szabad vele a banálist támogatni. Tallózásunkat az ÜTÜNK, .a KORUNK és az IGAZ SZŐ lapjain megszakítjuk, mert befejezéséhez .túl isok oldalra lenne még szükségünk. Az érdeklődőknek e helyett azt ajánljuk, hogy tegyék olvasmányaik közé e folyóiratokat, és lapozzák fel gyakran őket. FERENCZI ZSUZSANNA 92
