Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - Paku Imre: Bárdosi Németh János
Szegény maradt mindmáig, aminiőmdk született: vagyona a becsülete, nyugodalma a jól megfutott pálya igazoló eredménysota. Hogy mind Szombathelyen, mind Pécsett könnyebb ma könyvnek, folyóiratnak olvasót toborozni, ebiben a csöndes forradalmasításban, banne rejlik az ő kezdeményezésének aranyfedezete is társáiéval együttesen. Az írott Kő című folyóirat rövid,, tartalmas élete, bátor újítása, a Sorsunk tekintélye egy-sgy átfutó 'és maradandó, nyomjelző szalklase ábham a folyamatban, melynek eredményeként léteznek ma jogosult, igényes ifolyóirátok, népes, gazdag közkönyvtárak eme két városban, továbbá dl kell könyvelnünk ma azt is, hogy az előbbiek olyasotbabblak, az utóbbiak látogatottabbak, mint ,akkoriban voltak. A Faluéi Ferenc Társaságban meg a Janus Pannonius Társaságban élő kapcsolatot teremtett az író és az olvasó között, az előbbiben döntő szerepét, az utóbbiban viszont szélesebb kereteket ért él. Terimészetosan. a Falud! Ferenc Társaság egy évtizedén tudott a legnehezebben átvergődni, eredményekhez jutni: a szombathelyi irodalmi művelődés ezen melegágyának, az élő gondolatközlés szószékének, a szellemi javak cseréje eme smpotiumának fenntartása, fejlesztésig, elismertetése nem lelhetett más egyéb, mint csak önzetlen, szívós, rolbotos munka, ezergondú szervezés eredménye.' Az írott Kő szerkesztése közben sok gyakorlati fogást, számos alkláknazkodiásmódot, feladatmegoldást tanult meg, mindezt jobban tudta értékesíteni magában a Faluéi Ferenc Társaságban és az irodalmi élet, mozgolódás ibdlyii megszervezésében. Életének erre a korszakára ,ma okiként emlékezik: ,, 1932-ben - harminc éves koromban - letttém a szombathelyi Faluéi Ferenc iro- diálmi társaság elnöke. A társaság aleltnökei 1932—35-ig Pávél Ágoston, 1935 után pedig Ősz Iván voltak. A provincializmus helyett az élő irodáimat szólaltattuk meg a nyugati határvidéken. Keltett is ez a mozgalom riadalmat a maradi körökben, több meghívás (Szabó Lőrinc, Németh László, Bajcsy-Zsilinszky Endre) vitát provokált, de a fiátailVcő és a jó ügy szolgálata nem ismert félelmet, se akadályt. A cél az volt, hogy igazi lélekcsere alakuljon .ki írók és oílvasők között. Az olvasó ismerje meg az új írás művészeit, az író jpédig lássa meg ezt a gazdag kulltúrtájait, Szombathelyt és környékéit: Kőszeget, Jakot, ahova mindén vendégünket elvittük. Megszóllak pódiumunkon Féij.a Géza, Móricz Zsigmomd, Supka Géza, Illyés Gyula, Szábó Lőrinc, Németh László, Cs. Szabó László, Kárpáti Aurél, Kocsis László, P. Gulácsy Irén, Ignácz Rózsa, az erdélyiek köziül: Tamási Áron, Kós Károly, íNyiriő József, Dsíid'a Jenő. Kosztolányival 1927-ban együtt lépteim dobogóra a Kultúrpalota nagytermében és ez volt első nyilvános szereplésem, hódolva ifjúkorom nagy költőjének és első mestereimnek. Olyan hely lett a harmincas éveikben Szombathely, ahova minden igazi alkotó szívesein jött. A Kultúreigyesület zenei szakosztálya meghívta Bartókot, Kodályt s akik a harmincas években hangversenyeztek Szombathelyen. Kodály miaga segítette előkészíteni a Háry János bemutatóját. Hadd említsem meg Móricz Zsigmomd vallomását Szombathelyről: 1933 április végén írta hozzám Leányfaluiból: „Kedves barátom, köszönöm Neked, hogy elvittél Szombathelyre. Ezek ,a mesebeli ba.jbíró idők sehol annyira nem kaptak meg, \mint éppen a ti városotokban. Sokat tűnődöm \azóta a magyar sorson, az emberi sorson.” íDe cikket írtak szombathelyi élményeikről: Supka Géza, Féja Géza, s Móra Ferenc gyöngyöző írásai kőrétegük azt az időt - 1943-ig, .mikor irodáimat szerveztünk Szombathelyen, amely .mozgalom a magyar vidék több pontján is jelentős és korszerű volt, mint Debrecenben az Ady Társaság, Szegeden a szegedi fiatalok mozgalma, Pécsett a Janus Pannonius Társaság munkája. 7
