Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 6. szám - SZEMLE - Kovács József László: Csatkai Endre: Sopron

Csatkai Endre: Sopron

Csatkai Endre egy életen át Sopronról írt. Első cikke 1917-ben jelent meg, azt sürgette benne, hogy a soproniak ismerjék meg a város művészeti értékek. Amikor Csatlkai ötven éves írói munkásságáról vallott a Kisalföld riporterének, hozzátette: „Akkor nem tudtam, most visszatekintve látom: életprogram.”

Sopronhoz fűződő művészettörténeti munkásságát több mint harminc hosszabb- rövidebb önálló mű fémjelzi, s a többszázzal mérhető tanulmány, kisebb közlemény. Ezek sorában 'bizonyára egyik legjelentősebb munka a több évtized kutatását összefogó nagy akadémiai kiadvány: Sopron és környéke műemlékei (ez hozta a szerzőnek a Kossuth-díjat), melynek első kiadása 1953-ban, a második pedig 1956-ban jelent meg, a sok új feltárás eredményeit pedig megfelelően egy harmadik kiadás foghatná össze. (Magyarország Műemléki Topográfiája II. kötet)

A nagy munka eredményeit .az 1954-ben először, majd 1956-ban másodszor megjelent Sopron tette népszerűvé, ezt a Csatkai munkát tartjuk kezünkben immár harmadik kiadásban. Ezt, de mégsem egészen ezt. Nemcsak azért, mivel az 1954-ben a Magyar Műemlékek sorozatban megjelent szerényebb külsejű munka képanyaga, bevezetőszövege módosult, hanem azért, mert a közben eltelt mintegy húsz év alatt egy új Sopron fogadja a látogatót. Akkoriban az ország belső kötelessége a háborús romok eltüntetése volt, így is nagy örömnek tartottuk, hogy a bomibatámadás detonációja kibontotta tóglaköpenyóből a középkori Lábasházat és menthető volt, (ma a Liszt Ferenc Múzeum kisipari anyagát szemlélheti itt az látogató), örültünk a középkori terem helyreállításának a hajdani ferences- majd bencés kolostorban, elkészült a gótikus Űj utca 16 és a sopronbánfalvi Magdolna 'kápolna helyreállítása, bár más munkák is folytak, nagyjából mégis erről számolhatott be a Sopron első kiadása. Most lapozom az előttem fékvő művet. Megújult a bevezetés. (Csatkai Endre mindig a legfrissebb kutatásokat felhasználva írt) megújult szinte az egész képanyag. Ez egyidejűleg azt is jelzi, hogy megújult -a belvárosi helyreállított műemlékállomány is. Ez érthető is, mert a bevezető .adatai azt is jelzik, hogy Sopronban 115 műemléki, 241 műemlék- jellegű épület található, és ezekhez társul a 75 városképi fontosságú épület.

A kitűnő képanyagot nézegetve a hajdani ferences- majd bencés templom belsejének fehérre meszelt falain tűnődünk, milyen kincseiket bonthat még ki innen az okos restaurálás! Hiszen a XIX. századi 'bejáró klasszicista fülkéje alól is jelentős színesfestésű gótikus ajtót .bontott ki Dávid Ferenc művészettörténész! A Beloiannisz tér középkori épületei sorra megújultak. Amikor Georg Schiffer 1620-ban háza régi gótikus ajtaját korszerűtlennek találta, - szerencsére a régi kökeretet meghagyva-be- vakolva - .abba illő kisebb reneszánsz kaput terveztetett, ma a két keretet együtt csodálhatjuk meg (12. kép). Üj csodák sorát nyújtotta az ugyancsak főtéri Fabricius-ház is. A hatvanas években a műemléki 'kutatás a bástyakerti homlokzaton nagyon szép szegletes és csúcsíves mérműves .ablakok sorát bontotta ki. A múzeum 'kapta .meg ezt az épületet, elhelyezve benne a gótikus pincében a hatalmas kapitóliumi triászt (Jupiter, Juno és Minerva .szobrait) .az emeleti helyiségekben is gazdag régészeti anyag látható (13., 14. kép). Műemléki helyreállításunk gazdag architektúrájú épületek sorát 'bontotta ki a XX. .században már .elhanyagolt Űj utcában. Az 1676-os soproni tűzvész során elfalazták, elvakolták a házak középkori részeit, aztán a .szegény lak ősök utcája lett jórészt. Ez is volt a szerencséje, nem alakították. A már említett Üj utca 16 mellett gazdag XVIII. századi freskók sora került elő a szomszédos 18-as számú házban.

564