Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - Pósfai H. János: Csótinéért imádkoztak (elbeszélés)
meg sem hallgatta őket. Felcsattant, s azon a jogon, hogy ő is volt párttitkára az üzemnek, valósággal nekirontott Bakó Ferinek.- Neked a fenekeden volt még a tojáshéj, amikor én már a pártot szerveztem.- Tudom, ón meg a tanítványa voltam.- Gúnyolódsz?- Miért gúnyolódnék?- Mert a hangod olyan. Egyhúron pendültök ti itt mind - mondta és körbemutatott. - Ez az üzem sehol sincs, ha én nem vagyok. De én ia sarkamra álltam. Amikor kellett. Persze eljön az ideje annak, hogy a hatalom visszakerül azok kezébe, akiket illet.- Itt most nem erről van szó, Anti bátyám.- Mi az, hogy nem erről? Hát miről?- Tudja maga azt jól, hogy miről. Hallgattak egy darabig, akkor az öreg hangosan nevetett, csúfondáros volt a hangja:- Sztálin nagyobb ember volt, mégis megbotlott. Miajd elkeskenyült a szeme, az arca lobot vetett, mint mindig, amikor opponáló helyzetében sarokba kényszerült. Egy idő óta szinte naponta összeveszett valakivel. Tehetetlen dühvei támadott, mindenkire rásütötte a liberalizmus bélyegét, s akit a szájára vett, annak jaj volt.- Az a langyos isten most mindent megenged - mondogatta. - Két hét alatt rendbe tenném, csak bíznák rám ezt a kócerájt. Az üzem rendjével tulajdonképpen nem volt semmi baj. Ötször nyerték el egymásután az Élüzem címet, a dolgozók bére az általuk megtermelt anyagi javakkal egyenes arányban emelkedett, méltó megbecsülést kapott a törzsgárda, a központ messzemenő elismerését oklevelük, Kiváló Dolgozó kitüntetések garmada bizonyította. Megkapta Tőzsér Antal is az elismerést, hiszen a munkájával nem volt kifogás. De szívből nem tudott örülni a kitüntetésnek, mert szerinte oiyandknak is adtak, akiket ki kellene söpörni iaz utcára. A fehér asztalnál szépen akartak beszélni vele, mire ő:- Beleharaptatok az úri szarba, nem tárgyalok veletek. Előbb csak kerülték, aztán meggyűlöltók. Politikai pályafutásáról különböző hírek keringtek. Egyesek szerint negyvennégyben belépett a nyilaskeresztes pártba, nyilvánosan szónokolta, hogy az elnyomottak órája elérkezett, az alvó nemzet végre felébredt, is azokat emeli magasra, akik (éltetői. Különben ezt már Petőfi (megírta... Ötvenkettőben kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából, amit a legutóbbi időikig fájlalt és soha meg nem értett. Az -ellenforradalom idején felpofozott egy fiatalembert, mert sztrájkra buzdította iaz üzem dolgozóit. Az elsők között lépett be az újjászerveződött pártba, s néhány hónap múlva az alapszervezet titkárává választották. A tsz-szervezéskor a legrámenősebb agitátornak bizonyult. Ha rajta áll, két hét alatt elvégezte volna ezt a gyötrelmes, sok embert megvallató, (türelmet igénylő munkát. Hatvannyolc nyarán megdühödött valamiért és lemondott a párttitkár- ságról. Attól kezdve az üzemben mindent a visszájára akart fordítani. A városi pártbizottsági tagsággal így revolverezett:- Egy szavamba kerül, s .akár az igazgatót is (menesztik az üzem éléről. Láthatatlan falakkal körülbástyázta magát, elszigetelődött. Szembenállása nemcsak a barátokat, hanem a fegyvertársakat is elszakította tőle. Bizalmatlansága odáig fajult, hogy mindeúkiben ellenséget látott. És a kis Csótiné? Semmit sem értett (az egészből. Tőzsér Antal hatalma a szeme előtt zsugorodott semmivé, ö talán (még hitt abban, hogy egyszer nagy ember lesz újra. Közeledését 506
